Kétnapos látogatásra érkezett tegnap Budapestre a szerbiai képviselőház európai integrációs ügyek bizottságának delegációja. A küldöttség, melynek Varga László bizottsági elnök a vezetője, elsőként a Magyar Országgyűlés európai ügyek bizottságával tárgyalt, majd a delegációt fogadta Németh Zsolt, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke is. Ma Mandur László, az Országgyűlés alelnöke fogadja a delegációt.
– Nagyon őszinte, nagyon nyílt, barátinak nevezhető beszélgetésen vagyunk túl – mondta a tanácskozások szünetében tartott sajtótájékoztatón Varga László. A szerbiai parlament képviselője közölte: a két bizottság napirendjén „kellemes és kellemetlen” kérdések egyaránt szerepeltek. Utóbbiak közé az elmúlt másfél-két évtized eseményeit sorolta, a kellemesek közé pedig a Szerbiával szembeni uniós vízumkényszer megszüntetése ügyében tett lépések összegzését. „Sok olyan uniós állam van, amely támogatja, hogy az év végéig lekerüljön a vízumkötelezett országok listájáról, ugyanakkor nincsenek sokan, akik ennek érdekében aktívan is hajlandóak tenni valamit. Nagy öröm számunkra, hogy Eörsi Mátyás ígéretet tett: Magyarország a következő időszakban harcosan kíván hozzájárulni a schengeni fehér listára kerülésünkhöz” – hangsúlyozta Varga.
A szerbiai delegáció beszámolt róla: Belgrád célja volt, hogy még az idén az EU tagjelöltjévé váljon, s noha nyilvánvaló, hogy ez 2009-ben már nem fog bekövetkezni, az ehhez szükséges reformlépéseket Szerbia folytatja, függetlenül attól, hogy a tagjelöltségre vonatkozó pozitív döntés mikor születhet meg.
A Magyar Országgyűlés EU-s ügyekkel foglalkozó bizottsága ebben is támogatásáról biztosította a szerbiai kollégákat.
Szerbia az EU-val, ezen belül Magyarországgal határos, így természetes, hogy elsősorban Budapesttől vár segítséget az integrációs folyamatokban – emelte ki Eörsi Mátyás, aki szerint Budapestnek is érdeke a segítségnyújtás. Emlékeztetett: az EU nyolc országa fordult a többi tagállam felé azzal a kezdeményezéssel, hogy a Szerbiával szembeni vízumkötelezettséget eltöröljék, s a nyolcak közül ezt Magyarország indítványozta. „Látható, hogy ennek az álláspontnak a támogatottsága nő. Tudjuk, hogy Szerbia nincs könnyű helyzetben, hiszen minden ország nehézségekkel szembesül egy-egy háború után, azonban ha az integráció szempontjából vannak is gondok, az nyilvánvaló, hogy a szerb népnek a lehető legszélesebbre kell tárni az ajtót Európa felé” – hangsúlyozta Eörsi, aki szerint egy ország teljesítőképessége nem hozható összefüggésbe a vízumrendszerrel.
A magyar parlamenti bizottsági elnök számára öröm látni, hogy Szerbiában párbeszéd van a többség és kisebbség között, mert a felmerülő gondokat csak így lehet rendezni.
Tekintettel arra, hogy a szerbiai politikai színtéren nem osztatlan az uniós irányultság, Varga Lászlót arról kérdeztük, hogyan lehet ilyen hátszéllel integrációs ügyeken dolgozni. Válaszában a politikus elmondta: nem annyira az számít, hogy a politikai erők milyen mértékben támogatják az uniós törekvéseket, sokkal lényegesebb, hogy ehhez a kérdéshez a lakosság hogyan viszonyul. „A polgárok kétharmada még mindig kiáll az uniós közeledés mellett, annak ellenére is, hogy az utóbbi egy-két évben nem történt látványos, érezhető előrelépés ezen ügyekben” – szögezte le Varga, aki szerint amíg ez az arány nem csökken jelentős mértékben, addig minden politikai tényezőnek ki kell állnia, hogy a csatlakozási folyamat minél hatékonyabb legyen. „Akik még mindig nem támogatják kellőképpen az integrációt, be kell látniuk, hogy módosítani kell álláspontjukon” – tette hozzá. Varga elmondta: a Budapesten tartózkodó öttagú delegáció két tagja a Szerb Radikális Párt képviselője, s magatartásukból látszik: ha látványosnak nem is nevezhető az, de előremozdulás az integrációs ügyekhez való hozzáállásukban azért tapasztalható.
