Bemutatkozó sajtótájékoztatót tartott tegnap Budapesten Balázs Péter, a Magyar Köztársaság új külügyminisztere. Elmondása szerint tárcája legfőbb feladata a magyar kormány válságkezelő programjának külföldi kommunikálása, valamint az ehhez szükséges politikai, morális és anyagi támogatások megszerzése lesz. Beszélt arról is: rendkívül fontos, hogy a magyar diplomácia egyaránt odafigyeljen mind a hét szomszédos országra.
– Bizalmat kell nyerni a Bajnai-kormány intézkedéseihez; tekintettel arra, hogy világos, konkrét és kommunikálható programról van szó, ez nem lesz különösen nehéz feladat – hangsúlyozta Balázs Péter, majd hozzátette: a kormány számot vetett a gazdasági lehetőségekkel, tudja, hogy meddig ér a takaró. „ De lehet a takarót is nyújtani ” – tette hozzá, utalva arra, hogy a gazdasági növekedés megindításával a szigorú rendszeren is lehet lazítani.
A külügyér koncentrált diplomáciai akciókat indít: az egyik szakállamtitkár már úton van Balázs Péter Hillary Clintonhoz írott levelével, fogalmazódik egy levél az orosz külügyminiszterhez, készül a válasz a francia és a német külügyminiszter kinevezéshez gratuláló levelére. Balázs Péter ugyanis elsősorban az Egyesült Államok, az Európai Unió, Oroszország és Kína, valamint a hét szomszédos állam irányában szeretné még szorosabbra fűzni a kapcsolatokat. „ A szomszédsági viszony olyan egyedülálló kapcsolatrendszer, amelyben senki sem végzi el helyettünk a munkát. Másutt is fontos, hogy aktívak legyünk, de az EU jövőjéről például akkor is meg lehet állapodni, ha abban a folyamatban Budapest kevéssé vesz részt. A szomszédsági kapcsolatokról viszont ez nem mondható el: ha mi nem lépünk, más nem fog helyettünk lépni ” – hangsúlyozta a külügyminiszter, aki reméli: hamarosan el lehet majd mondani, hogy Magyarországot csupa barát veszi körül.
Balázs Péter kiemelte: Magyarország szívén viseli a Nyugat-Balkán sorsát, ez a régió ugyanis kénytelen volt szembesülni azzal, hogy mindenünnen az EU veszi körül. „ Ez az unió felelősségét növeli. Ebben a régióban elég sok kis ország van, ami azt jelenti, hogy (nem lemondva az egyes országokhoz fűződő viszonyról) a regionális megoldásoknak nyílik igen nagy tere ” – mondta. Meglátása szerint Belgráddal intenzív együttműködést valósított meg Budapest. Balázs Péter személyesen ismeri a szerb kormányzat egy részét, egyetemi tanári kutatásai is irányultak Szerbia felé. „ Szerbia rendkívül fontos partnerünk, ráadásul a Nyugat-Balkán többi állama is valahogy mindig Belgrádhoz képest határozza meg önmagát. Ha Szerbiát sikerül stabilizálni, több esély van arra, hogy az egész régió stabilizálódik körülötte ” – emelte ki a külügyminiszter.
„ Ennek az országnak az életében voltak történelmi szakaszok, amelyek felülírták a magyar érdekeket, és fennáll a veszély, hogy ebben a globalizálódó világban olyan követelményeket támasztanak egyesek, amelyek megelőzhetik a magyar érdekeket. Az ilyen dilemmák esetén a magyar érdekeket helyezem az első helyre ” – pontosította a külügyér azt, hogy mit is ért mélyen nemzeti külpolitikán. Meglátása szerint a diplomáciát néha megzavarja, hogy a nemzet határai nem érnek véget az ország határainál. „ Ezt úgy oldottam fel magamban, hogy én a magyar állam külügyminisztere vagyok, ezen túlmenő közjogi jogosítványom nincs. Ugyanakkor Magyarország anyaország is, felelősséget visel azokért is, akik különböző okok miatt nem élnek területén, de a magyar nemzethez tartoznak ” – tette hozzá.
Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a Magyar Állandó Értekezlet visszaállítása ugyan nem az ő hatásköre, de tervezi, hogy találkozik a határon túli magyarok szervezeteivel, s ha a Máért visszaállítását célszerűnek tartja, tesz erre vonatkozó javaslatot.
A pénzügyi megszorítások a diplomáciát is érintik, ezért spórolás várható. A következő hetekben megvizsgálják, melyik követségeket lehet bezárni. „ A mai körülmények között a 118 külképviseletből álló hálózatot nem tudjuk fenntartani ” – jelentette ki Balázs, hozzátéve, hogy a szomszédos országokban erős képviseletet kell fenntartani.
