Beindult a választási úthenger, ellepték Magyarországot az óriásplakátok, Godzilla-méretű magabiztos, mosolygó emberek néznek az alant haladókra toronyházak falairól, út menti pannókról. Hirdetik az igét, a választás lehetőségét, mindenféle belső késztetésre, kötelességtudatra meg önérzetre igyekeznek hatni, járulna már a szavazati joggal rendelkező ama bizonyos urnához június 7-én, az európai parlamenti képviselőket megválasztandó. A megszólítottak meg kissé meggörnyedve, a rájuk nehezedő felelősség (na meg a súlyosbodó napi gondok) súlya alatt megroggyanva morognak azon, hogy erre bezzeg ezeknek van pénzük. Ha valaki rákérdez, a két nagy párt imamalomként darálja, hogy százmillió, de tényleg csak százmillió, ennyiből meglesz a kampány, miközben mindenki tudja, hogy csak a plakátok kihelyezésére bérelt helyek valószínűleg többe kerülnek. Hol van még a megtervezés, a nyomtatás, az országjárás, a sajtóbeli hirdetések? Százmillió, igaz, transzparens kampányszámla nélkül, mert arra senki senkit nem kötelez. Bemondásra meg elhiszi a nép, legalábbis a sajátjainak, mást nem tehet.
Lázban tartja az országot egy másik választás is, kissé meglepő módon, a jobb sorsra érdemes baranyai megyeszékhely, Pécs polgármesterének vasárnap esedékes megválasztása. Ketten vannak versenyben, a Fidesz által jelölt Páva Zsolt és az MSZP által jelölt Szili Katalin. Aki amúgy parlamenti házelnöki pozícióját cserélné le szülővárosa első emberének tisztségére. Mindkét párt presztízskérdést csinált ebből a megmérettetésből, az utóbbi napokban mindenféle aljas kis fogás előkerült mindkét fél részéről, ugyanakkor eredmény-előrejelzéseket egyik fél sem közöl. Szakértők, politológusok szerint mindennek az az oka, hogy az előzetes közvélemény-kutatások nagyon szoros eredményt mutatnak. Az előzetes adatokat pedig az egyik fél azért nem hozza nyilvánosságra, hogy ne kényelmesedjenek el szavazói, a másik pedig azért, hogy ne törje le híveit. Marad tehát a körömrágás – meg a reménykedés, hogy bármi lesz is az eredmény, azért jövőre nem nagyot ég sem Pécs, sem az ország az Európa Kulturális Fővárosa cím büszke, ámde felettébb felkészületlen hordozójaként.
Mindeközben a héten a parlament szépen, rendben megszavazta a kormány által javasolt adótörvény-módosításokat. A végszavazás ugyan még hátravan, de kétség nem férhet hozzá: az áfa júliustól emelkedik (bevásárlóturisták, figyelem, ez az árakon érezhető lesz!), a 13. havi nyugdíjnak annyi – hogy csak a két leglátványosabb, legnagyobb felháborodást kiváltó tételt említsük. Ez csak az első rész volt, lesz még egy módosítási csomag, de azt külön terjeszti a kormány a képviselők elé.
A megszorítások miatt pedig tiltakozások vannak. Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke most éppen a Bajnai-csomag miatti felháborodásában állította le tegnap a vonatközlekedést, de megmozdulásához pedagógusok, őrző-védők, egyes kórházak is csatlakoztak kisebb-nagyobb mértékben. Nagy népszerűségnek ez az akció nem örvendett, lévén Magyarországon nagy hagyománya annak, hogy a középiskolások május első hetében írják az érettségi dolgozatokat, így a tegnapi munkabeszüntetés stresszelte kicsinykét az érintett szülőket, nagyszülőket és aggódó szomszédokat. Ráadásul éppen az érettségik hete a kiváló alkalom arra is az iskoláknak, hogy a többnapos erdei iskolai kirándulásokat megejtsék az osztályok – az ezeken részt vevő diákoknak szintén tegnap kellett volna hazavergődniük, ugyancsak a hagyományoknak megfelelően, zömében vonattal. Szóval a Liga most még a szokásosnál is rosszabbul időzített, az embert ugyanis nem érdekli a megmozdulás jogos vagy jogtalan volta, ha gyermeke Röcsögefalván dekkol egy vasúti szerelvényben órákon át egy sztrájk miatt…
Ráadásul a Medián legfrissebb felmérése azt mutatja: az emberek úgy általában támogatják a megszorító csomagot, illetve egyetértenek azzal, hogy a megszorításokra szükség van. Igaz, csak addig, amíg a veszteségek nem érintik a megkérdezettet. Az állami vezetők fizetéscsökkentését a megkérdezettek 90 százaléka támogatja, a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék mérséklését 73, illetve 69 százalék. A takarékossági intézkedések közül a többség (62 százalék) csak az utazási kedvezmények átalakításával ért egyet. A közszféra 13. havi bérének megvonását a megkérdezettek 46 százaléka helyesli – a többség ennek megfelelően ellenzi, csakúgy, mint a többi megszorítást. A megkérdezetteknek majdnem a fele mondta, hogy a Bajnai-csomag nagyon rossz hatással lesz a saját háztartásának életszínvonalára. Az MSZP támogatói között nagy többségben vannak a csomag szükségességét hangoztatók, de a Fidesz-tábor több mint negyede is ezen a véleményen van.
Ráadásul a forint is napról napra erősödik, ami egyfelől jó a devizahiteleseknek, másfelől számszerűen bizonyítja, hogy ha az emberek nem is, de a piac, az nagyon jó szemmel nézi a kiadáscsökkentő kormányintézkedéseket. Márpedig munkahelyet nem az elégedetlen nyugdíjas, hanem a csúnya nagytőkés tud biztosítani. Akit lehet nem szeretni, utálni is lehet, de attól még ez a helyzet nem fog megváltozni.
