Egy ország figyelte a múlt vasárnap tartott pécsi időközi polgármester-választást. A megmérettetésen két jelölt, a fideszes Páva Zsolt és az MSZP-s Szili Katalin indult. Előbbi került ki győztesen, a voksok több mint 65 százalékát szerezte meg Szilivel szemben, aki 34 százaléknyit szerzett. Kétharmados győzelem.
Tekintettel arra, hogy mindkét párt hatalmas jelentőséget tulajdonított már a voksolás előtt is az eseménynek, afféle főpróbának tartva azt az EP-választások (de még inkább a majdani parlamenti választások) előtt, nem meglepő, hogy a végkifejletet is rendkívüli fontosságúnak minősítették.
Az MSZP egészen komolyan kétségbeesett. Suchman Tamás, a párt egyik eminens képviselője már egy hétfő reggeli televíziós műsorban arról beszélt: az MSZP nagy küzdelmet, szoros és biztatóbb eredményt várt.
És mondta még azt is, hogy le kell zárni a Gyurcsány Ferenc nevével fémjelezett korszakot. Merthogy egy demokráciában a nép döntését emelt fővel tudomásul kell venni, a következtetéseket le kell vonni, és a következő lépéseket, bármilyen kellemetlenek is, meg kell lépni. Hogy pontosan mire gondolt, azt nem olyan könnyű megfejteni, ugyanis azt boncolgatta: vissza kell térni ahhoz a baloldali politizáláshoz, ahol nem a népet próbálják meggyőzni arról, hogy milyen nehéz kormányozni.
Hogy a parlamenti házelnök nagy vereségéhez köze van a korábbi kormányfőnek, azt nemcsak Suchman állítja. De ugyanakkor tény az is, hogy Szili kampányát egészen sokkoló módon sikerült elszúrnia kampánystábjának, ugyanis a választási kampány februári megkezdésekor a házelnök még 8 százalékkal vezetett mindkét oldal közvélemény-kutatása szerint. Ezt az akadályt azonban sikerült leküzdeni, s ennek csak részben volt az oka a kormányzó párt miniszterelnök-keresési tántorgása és a gazdasági válság egyre inkább érezhető hatása, amit a nép, az istenadta, természetesen és elsősorban a hatalmon lévőkön kér számon. A kampánystáb egyre-másra halmozta a rossz lépéseket, az olyan megnyilvánulásokat, amik egyszerűen nem szimpatikusak az embereknek – az ilyesmi a bizonytalanokra nagy hatással van, a meggyőződéssel bíróknak (bármely oldalról legyen is szó) viszont úgysem jelent semmit. Hát, legalább részben, ez az oka a kétharmadnak.
Amúgy a Fideszt is meglepte az ekkora arányú győzelem. Orbán Viktor pártelnök sietett is kijelenteni, hogy nem, semmiképpen sem számít kétharmados nyerésre a parlamenti választásokon. Ezt kell mondania, máskülönben szavazói elkényelmesednek, lazul a permanens készenléti állapot, amit az ellenfél kihasználhat. Ráadásul Orbánnak valahogy a Jobbik-problematikát is kezelnie kell, szavazótáborának egy jelentős része ugyanis eddig csak azért nem szavazott a Vona-féle pártra, mert úgy tartotta: jobb helyen van voksa a biztos parlamenti befutónál, aki akár még kormányzati pozíciót is szerezhet. Ha viszont a jobb és jobbik között kell választani, a szavazó is adhat egy esélyt a kicsinek. Márpedig annál kellemetlenebb helyzetbe senki sem hozhatja a Fideszt, mint ha arra kényszeríti, hogy esetleg a Jobbikkal kelljen kormányt alakítania…
Ráadásul az igazság órája közelebb lehet, mint gondolják. Ugyanis a pécsi vereség azt eredményezte az MSZP-ben, hogy egyre többen gondolják: tényleg nem ártana előre hozni azt a parlamenti választást, mert jobb még azt megelőzően túl lenni a vereségen, mielőtt beérnek a Bajnai-csomag intézkedései. Mert ez utóbbi nem fogja megörvendeztetni a szavazókat. Hogy mekkora a pánik, azt az ingatlanadó körüli huzavona is jól illusztrálja. Pécs előtt még simán átment a parlamentben az idei adómódosítási kormánycsomag, Pécs után már huzakodás van a másfél év múlva bevezetendő ingatlanadó körül. Olyannyira, hogy szinte Gyurcsány Ferencet idézve változik napról napra annak tartalma. Szóval egy gyorsan letudott parlamenti voksolás után a Fidesznek kellene birkózni a válsággal, mindenféléket kellene intézkednie, ami ugyancsak a népszerűséget rombolná, így a 2010-es önkormányzati választáson talán már ismét teremne némi babér a szocialistáknak.
Egyelőre azonban marad minden a régiben. Bajnai Gordonnak hamarosan pazar lehetősége lesz bizonyítani, hogy komolyan gondolta-e, amikor azt mondta: vagy engedik kormányozni, vagy lehet keresni a miniszterelnök-jelöltet. Az ingatlanadóról ugyanis június végén kellene a parlamentnek szavazni. Kérdéses, hogy ez a voksolás mit eredményez.
