„Rossz irányban tett lépéseknek értékeljük a szlovák és az ukrán tervezeteket” – hangsúlyozta Balog, majd emlékeztetett: a kulturális és oktatási albizottság kezdeményezésére korábban már megszületett egy olyan, a minimálstandardokat meghatározó állásfoglalás, melyhez most a jogi albizottság is csatlakozott. A meghatározás szerint kisebbségi nyelvhasználati és oktatási minimálstandard az a jogszabályi és joggyakorlati állapot, amelynél bármely, kisebbségvédelmi szempontból kedvezőtlenebb helyzet a magyar fél részéről elfogadhatatlan. „A határon túli magyar közösségek abban érdekeltek, hogy javuljon a helyzetük, az viszont kizárt, hogy rosszabb helyzetbe kerülhessenek” – szögezte le Balog és hozzátette: azon országok viszonylatában, ahol biztos jogi alapokon nyugvó és tiszta körülmények között megválasztott magyar kisebbségi autonóm struktúra működik, az ottani autonóm magyar döntéshozatal egyetértése önmagában elégnek tekinthető ahhoz, hogy Magyarország elfogadhatónak tekintse a nyelvhasználati és oktatási viszonyok változását.
A jogi albizottság szocialista társelnöke, Csiha Judit elmondta: a testületnek elsősorban az a feladata, hogy figyelemmel kísérje: a határon túli magyarokat érintő, bármilyen kormányintézkedés vagy törvénytervezet milyen mértékben felel meg a nemzetközi normáknak és azoknak az alapszerződéseknek, melyeket Magyarország a szomszédos államokkal kötött. Elmondta: az albizottság tájékoztatást kapott arról a kutató-elemző munkáról, melyet a Magyar Tudományos Akadémia indított el a magyarországi kisebbségek helyzetének felmérésére. Az MTA egy olyan elektronikus adattárat készített, melyben nyomon követhető ezen kisebbségek helyzetének alakulása. A Külügyi Hivatal elkezdett egy olyan, ugyancsak elemző-kutató munkát, amely a határon túli magyarsággal kapcsolatos intézkedéseket kíséri figyelemmel, s erről is készül egy adatbázis.
Baráth Etele, a gazdasági albizottság MSZP-s társelnökének közlése szerint a testület három szakmai anyagot hallhatott, melyek közül az egyik a világválságnak a közép-európai régióra, azon belül a magyarságra vonatkozó hatásaival foglalkozik, a másik azzal a gazdaságpolitikai eszközrendszerrel, amellyel Magyarország a határon túli magyarság fejlesztéséhez hozzákapcsolódhat, a harmadik pedig az agrárium kérdéskörével. A határokon átnyúló közlekedési nagyprojektek kapcsán elkészült egy országgyűlési határozattervezet, amelyet a jövő héten a képviselők az Országgyűlés elé terjesztenek. „Drámai a helyzet a határon túli magyarok lakta területeken: Horvátország, Szlovénia, Ukrajna nagyon mély válsággal küzd, s ez elsősorban a magyarlakta vidékeken érezhető. Vannak területek, ahol 20-26 százalékos lett a munkanélküliség. Ez azt jelenti, hogy az anyaországnak komoly felelőssége van abban, hogy a szomszédos térségekkel való együttműködést fokozza” – hangsúlyozta Baráth Etele, aki szerint erre az európai források kielégítő lehetőségeket biztosítanak, de a Corvinus Vállalkozásfejlesztési Rt. És az Eximbank is kezel olyan alapokat, melyek gazdasági vállalkozásokat támogatnak.
Domokos László, a gazdasági albizottság fideszes társelnöke szerint fontos újdonság, hogy az albizottság hosszabb távú építkezés koncepcionális kerettervét próbálja meghatározni. „A közös tervezés már önmagában is megadja a közös fellépés esélyét, hiszen meghatározza azt az irányt, melyben Kárpát-medencei közösségi konszenzus alakul ki, s amely nemcsak Magyarországnak, hanem a szomszédos államoknak is érdeke. Ezen belül kiemelném a közlekedés kérdését, mint az áruk, emberek szabad forgalmának alapvető feltételét” – emelte ki Domokos László.
