A szerb miniszterelnök tegnap munkalátogatást tett Budapesten, ahol Bajnai Gordon kormányfővel tanácskozott. A találkozón szomszédságpolitikai, gazdasági és kisebbségpolitikai kérdések egyaránt napirenden szerepeltek.
– Nem véletlen, hogy mindkét részről szorgalmaztuk ezt a találkozót, hiszen Budapest Szerbia uniós integrációs törekvéseinek egyik legelkötelezettebb támogatója az EU-ban. Ékes példája ennek, hogy a szerb állampolgárok uniós vízumkötelezettségének eltörlését támogató országok között Magyarország élen járt – hangsúlyozta a két kormányfő közös sajtótájékoztatójának kezdetén a vendéglátó Bajnai Gordon. A magyar kormányfő emlékeztetett: ha minden a tervek szerint halad, a jövő év kezdetétől megszűnik a vízumkényszer. Budapest szeretné, ha Szerbia a lehető leggyorsabban haladna előre az uniós integráció útján, s éppen ezért támogatja a Brüsszel és Belgrád közötti ideiglenes egyezmény életbe léptetését is, tette hozzá Bajnai Gordon.
A két szomszédos állam miniszterelnöke természetesen bilaterális kérdésekről is szót váltott. A vendéglátó emlékeztetett, hogy jószomszédi viszonyok állnak fenn a két állam között, s Magyarország számára megnyugtató a szerb kormány demokrácia iránti elkötelezettsége. A találkozón szó esett a meglévő határátkelők fejlesztéséről, illetve a Királyhalom–Ásotthalom közötti új átkelő, valamint a régi, Röszke és Horgos közötti átkelő újbóli megnyitásáról. A közlekedés fejlesztéséről más szempontból is sokat beszélgetett a szerb és a magyar delegáció: a magyar fél szorgalmazta közvetlen Malév-járat indítását Budapestről Belgrádba, de tárgyaltak a két fővárost összekötő autópálya megépítéséről is.
A határon átnyúló fejlesztési programnak, amelyet az EU is támogat, Magyarország az irányító hatósága, s mint ilyen, Budapest szeretné felgyorsítani Szerbia irányában ennek a közös fejlesztési programnak a beindítását – emelte ki Bajnai Gordon, aki szeretné még az idén kiírni az erre vonatkozó pályázatokat.
A magyar fél üdvözölte a szerb kormány által a parlament elé terjesztett törvénytervezetet, amely a nemzeti tanácsok pénzelésére és működtetésére vonatkozik, s melyet a Magyar Koalíció is támogat. „Ez ugyancsak jelentős, érdemi előrelépés lehet országaink kapcsolataiban” – tette hozzá a magyar miniszterelnök.
Mirko Cvetković leszögezte: Szerbia rendkívüli fontosságot tulajdonít a jószomszédi viszonyok ápolásának, s ilyen szempontból is fontosnak tartja, hogy Budapest széles körű támogatást nyújt a szerb kormány egyik legfontosabb célja, az uniós integrációs folyamatok felgyorsítása elérésében. A gazdasági együttműködésről szólva a szerb miniszterelnök elmondta, hogy szó esett a szerbiai beruházásokról és arról, hogy a magyar cégek milyen módon vehetnek részt a szerbiai gazdasági élet fellendítésében. Infrastrukturális és energiaügyi projektekben való részvételről volt szó, s a beszélgetés során a szerb fél kiemelte, hogy elsősorban a Horgos–Požega autópálya megépítését tartja sürgetőnek. A felek megállapodtak abban, hogy hamarosan sort kerítenek a két ország energiaügyi tárcavezetőjének találkozójára, ahol a szorosabb együttműködés konkrét lehetőségeinek megvitatása szerepelne napirenden.
A Szerbiában élő magyarok és a Magyarországon élő szerbek Cvetković miniszterelnök szerint fontos hidat képeznek a két állam között. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy Budapest hogyan tekint a Magyar Koalíció képviselőinek azon állítására, miszerint a belgrádi kormányzó pártok nem teljesítették az MK-nak tett ígéreteiket, Bajnai Gordon elmondta: a tegnapi plenáris ülésen jelen voltak a vajdasági magyarok képviselői is, s ez arra utal, hogy ha vannak is nézeteltérések az MK és a szerb kormányt adó pártok között, azok nem áthidalhatatlanok. Cvetković miniszterelnök ennek kapcsán leszögezte: az MK nemcsak tagja a szerbiai kormánykoalíciónak, hanem a mérleg nyelvét is jelenti, tehát kilépésével meg is dönthetné ezt a koalíciót, s ilyen értelemben azok a kijelentések, melyek az MK elégedetlenségére vonatkoznak, elsősorban belpolitikai jellegűek. „Ha ugyanis ez az elégedetlenség valóban oly nagy mértékű lenne, Szerbiának nem is lenne kormánykoalíciója” – tette hozzá a vendég.
Bajnai Gordon a találkozón emlékeztetett, hogy a Vajdaságban időnként tapasztalható magyarellenes atrocitások komoly visszhangot váltanak ki Magyarországon. Hozzátette: vendége biztosította, hogy a szerb kormány teljes mértékben elítéli a magyarellenes megnyilvánulásokat és mindent megtesz kivizsgálásuk érdekében.
Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke ugyancsak részt vett a két kormányfő tegnapi találkozóján. A Magyar Szónak nyilatkozva kijelentette: a jószomszédi kapcsolatokból a kisebbségek, így a vajdasági magyarság tagjai is csak profitálhatnak. „Nincsenek számháborúk a két ország politikai elitje között, kormányzati szintre is emelhetők a problematikus kérdések. Szerencsére ma nem ezeket az időket éljük, ma tényleg az együttműködési lehetőségek tételes számbavételével vagyunk elfoglalva” – mondta az MNT elnöke, majd hozzátette: ő maga sokkal jobban érezné magát, ha a konkrét kérdésekben egy-egy miniszterelnöki találkozó után azonnal előrelépések történnének. Ilyen összefüggésben a régi határátkelők bővítését és az újak megnyitását említette, melyekről régóta egyeztetnek az érdekelt felek. „Legalább harmadik alkalommal történt, hogy a két ország kormányfői teljes mértékben egyetértettek ebben a kérdésben, de úgy tűnik, a pénzügyi források okozzák a gondokat” – tette hozzá. Arra az észrevételre, hogy a szerb küldöttségben igen szép számban voltak jelen vajdasági tisztségviselők is, Bojan Pajtić vajdasági kormányfővel az élen, Józsa László leszögezte: valóban első ízben történt meg, hogy ilyen arányban képviseltették magukat tartományi politikusok miniszterelnöki szintű találkozón. „Ezt is jó jelnek tartom, hiszen az olyan kérdésekről, mint a regionalizáció, illetve a vajdasági statútum, érdemben lehetett szót ejteni” – hangsúlyozta az MNT elnöke.
