Fokozatosan, lépésenként ugyan, de a magyar belpolitikának is sikerült átállnia a nyári munkarendre, belassulnia, ahogyan azt a hőmérsékleti viszonyok diktálják. Kánikulában ugyanis csak a legelszántabbaknak szottyan kedvük heves csatákat vívni, olyanokból pedig nincs olyan sok, mint ahogyan az egyes, kevésbé meleg hónapokban tűnik.
Így eshetett meg az eset, hogy az MSZP múlt szombati, sokak által jelentős fordulópontként várt kongresszusának sikerült minden vitára, minden nagy elhatározásra, minden változtatási szándékra leplet borítania, a lepel dudorait elsimítania. A kormánypárt legfőbb döntéshozó szerve úgy döntött, hogy egyelőre nem dönt. Sem személyi kérdésekről, sem irányváltásról, sem idősek és fiatalok generációs ellentéteiről, sem az MSZP országos választási bizottságának (a párt legfőbb irányító testülete kampányidőszakban) bővítéséről.
A kongresszus döntése értelmében minden marad a régiben: a kormány támogatása, a pártelnökség összetétele, csak a programjukat akarják valami homályos módon megújítani a szocialisták, de arra is adtak maguknak bő egy-két hónapot. A szombat egyetlen érdemleges bejelentését Szili Katalin tette, aki közölte, hogy szeptemberben leköszön házelnöki tisztségéről és pártelnöki/miniszterelnök-jelölti ambícióktól mentesen a pártban akar dolgozni. Amivel kissé sokkolta a szocialista vezetést, de gyakorlott emberekről lévén szó, ezt a sokkot is tudták palástolni.
Beindult viszont a Ki lesz Kovács László utódja az EU kormányában? című társasjáték. Az uniós biztosi posztra a kormány jelölhet valakit, miután őszre lejár a magyar adóügyi biztos megbízatása. Pörögnek a nevek, Veres János ex-pénzügyér meg is erősítette, hogy ő menne, Kovács azt hangoztatta, hogy ő meg maradna; beszélnek bejutott és elbukott EP-képviselőjelöltekről (Herczog Edit, Fazekas Szabolcs), Sziliről. És természetesen a két volt kormányfő, Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc neve is felmerült ilyen kontextusban, vélhetően azért, mert sokan érthetetlennek tartják, hogy egy ex-miniszterelnök ne legyen valahol.
Közben a szabad demokraták felgyorsították kissé önnön sírjuk ásását. Miután mindenki mindennek elmondta már a pártot (amelynek vasárnap lesz a tisztújító küldöttgyűlése), akadt egy testület, a jószolgálati és etikai bizottság, amely közzétette: sikerült alapszabály-ellenesen összehívni a holnapi ülést, így az ott meghozandó döntések és határozatok is szabálytalanok lesznek. Bő egy évvel egy botrányba fulladt, szabályellenes elnökválasztás után, íme, egy újabb alkalom, hogy az SZDSZ ismét mélyítsen egy kicsit a gödrön, amelyben éppen van. Főleg úgy, hogy közben a párt ügyvivői testülete közölte: megtartják a holnapi ülést, és az szabályszerű lesz. Amivel csak az a baj, hogy ez egy politikai, nem pedig jogi döntés, s mint ilyen, bíróságon nem érvényesíthető.
A fővárosi szabadtéri eseményeket színesítendő, ma ismét lesz egy demonstráció: a Jobbik a Szabadság téren tart tüntetést, a Magyar Gárda feloszlatása, valamint a múlt szombati hasonló tüntetés szétverése ellen tiltakozva. A rendőrség tudomásul vette az erről szóló bejelentést, tehát a rendezvény megtartható. Csak remélni lehet, hogy nem úgy végződik, mint az egy héttel ezelőtti, amikor egy délutánon át szórakoztatták a Magyar Gárda és a Budaházy György melletti (betiltott) szimpátiatüntetés résztvevői és a rendőrség a Belváros szívében a turistákat sprintekkel, könnygázzal, rabszállítókkal, kézhátracsavarós előállításokkal. Már szinte látom magam előtt az idegenforgalmi ajánlókat, melyekben a magyar főváros látványosságainak megtekintése mellett ott szerepel a „kalandvágyóknak hétvégenként rendszeres rendőri oszlatás, bőrfejűekkel, könnygázzal, gumibotokkal Budapest szívében”. Igazán lelkesítő… Valószínűleg így gondolták azok is, akik a Medián közvélemény-kutatásában résztvevőkként bírálták a rendőri fellépést. A Népszabadság által közölt adatok szerint a megkérdezettek 41 százaléka elégedett az oszlató akcióval, míg 43 százalék kritizálta azt. Elsősorban a 30 évnél fiatalabb, fővárosiak találták túl keménynek a rendőrség fellépését. Ugyanakkor a Magyar Gárda feloszlatását elrendelő jogerős bírósági ítélettel a megkérdezettek fele ért egyet, míg 40 százalékuk elutasítja a döntést. A gárdisták múlt heti felvonulását betiltó rendőrségi határozatot a válaszadók fele támogatta, 40 százalék azzal sem értett egyet. Lehet tehát játszani a számokkal, mert a tiltást ellenzők egy része kétségtelenül a gárdistákat támogatók köréből kerül ki, egy másik része pedig minden bizonnyal azok közül, akik a gyülekezési és szólásszabadságot mindenek felett álló értéknek tekintik. Az azonban biztos, hogy ha még néhány alkalommal sikerül kamerák előtt bilincsbe verve rabszállítóba csomagolni a Jobbik elnökét, azzal olyan népszerűséget biztosítanak neki, melyet a párt önmagától nem lenne képes elérni, még így sem, hogy igencsak áll neki a zászló.
