Jogi csűrések és csavarások, látványos jogértelmezési zavarok és össznépi értetlenség – talán így lehetne jellemezni mindazt, ami mostanság a magyar közéletben történik. Sajátos, egymásnak olykor ellentmondó módon értelmezik például az illetékesek azt a törvényt, amely szerint a bankok a jövőben nem igazán hódolhatnak szenvedélyüknek, amely egyoldalúan, sokszor az ügyfél tudta nélküli szerződésmódosításban ölt testet. A törvény eredetileg azért született, hogy a pénzintézetek ne saját kényük-kedvük szerint alakíthassák a már megkötött kontraktusokat – ehhez képest a bankok most úgy látják: ha az adósnak küldenek egy levelet, azaz tájékoztatják, akkor akár még a postaköltségek emelkedését is ráverhetik az ügyfélre. Az ügy annyira kaotikus, hogy a kormányfő tegnap kénytelen volt erre vonatkozó egyeztetést összehívni a bankvezetőkkel.
Nincs és feltételezhetően nem is lesz hasonló jellegű egyeztetés a másik jogértelmezési komédiával kapcsolatban. A Magyar Gárda betiltása, újjáalakulása, a gárdaegyenruha viselése körüli huzavona esetében ugyanis ciki lenne tárgyalóasztalhoz ülni. Miután július elején jogerősen kimondta a bíróság a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület megszüntetését, s hozzátette, hogy ez bizony a Magyar Gárda Mozgalomra is vonatkozik, ami nem jogi személy, így feloszlatni nem lehet, Vona Gáborék fogták magukat, és a múlt hét végén újjáalakították a Magyar Gárdát, miközben a gárdisták (és Vonáék) azt állították: ők nem is az egyesület, hanem a mozgalom tagjai. Namármost: ha az utóbbi szerveződéshez tartoznak, ami, ugye, nem szüntethető meg (hiszen nem is bejegyzett), akkor minek kell újjáalakulni? Ha pedig mégis az újjáalakulás mellett döntöttek, azzal azt is jelezték, hogy korábban elismerték a bírói döntést – amit viszont nem tettek meg. Vagy mégsem. Illetve mégis. Netalántán.
A képet színezi az egyenruhakérdés. A hónap elején a rendőrök még intézkedtek azokkal szemben, akik a fekete nadrágban, fehér ingben, oroszlánfejes mellényben és árpádsávos kendővel demonstráltak. Aztán az igazságügyi tárca kinyilatkozta, hogy igazából mindenki úgy öltözik, ahogy akar, ha 37 fokon feketében támad kedve sétálni vagy demonstrálni valakinek, ám tegye, ha más jogellenes dolgot nem produkál. Hozzáteszi viszont: szabálysértésnek minősül egy feloszlatott társadalmi szervezettel való együttműködés. Az azonban nem egészen egyértelmű, hogy mit is fed ez az együttműködés.
Egy jogállamban egy bírósági döntés megkérdőjelezhetetlen, de ha valaki mégis vitatja, megteheti más fórumokon, ez azonban még nem mentesíti a döntés tiszteletben tartása, illetve végrehajtása alól. A helyzet akkor válik cifrává, ha a jogállamiság hordozói sincsenek tisztában ezzel az alaphelyzettel. Nem lehet érvényt szerezni egy bírósági döntésnek, ha azt ugyanazok az illetékesek az egyik héten így, a másikon úgy értelmezik. Mi több, nevetségessé válik az egész helyzet, s egy idő után már senki sem fogja magára nézve kötelező érvényűnek tekinteni az elvileg megkérdőjelezhetetlen döntést. Ami viszont a jogállamiságot létében veszélyezteti. Ezt azért nem ártana tudni.
Különösen olyan helyzetben, amikor a Központi Nyomozó Főügyészség éppen azon dolgozik, hogy egy csoportot terrorcselekmények és más bűncselekmények elkövetésének alapos gyanújával állítson bíróság elé. Súlyos vádak ezek, nagyon szőrmentén kell bánni az ilyesmivel. Márpedig az, ahogyan a hatóságok az ehhez a bizonyos Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereghez tartozó egyéneket kezelik, elég furcsa. Először (egy hónapja) közölték, hogy letartóztattak néhány embert, köztük Budaházy Györgyöt, a szervezet(?) vezetőjét. Amikor mindenki kellőképpen izgatottá vált, mély hallgatásba burkolódzott mindenki, a nyomozás érdekeire hivatkozva. Aztán a héten újabb három előzetes letartóztatás történt. Ezúttal az izgalmat az okozza, hogy az egyik delikvens a Magyar Honvédség hivatásos állományának tagja. A gyanúsítottat katonai szolgálatra való méltatlanság miatt a vezérkari főnök azonnal leszerelte és elbocsátotta a honvédségtől – közölte a honvédelmi tárca. Az nem derült ki, hogyan kerülhetett hivatásos állományba valaki azt követően, hogy terrorcselekményekben vett részt… Életrajz, háttérellenőrzés, ilyesmi? A hosszúnevű társaságot egyébként azzal gyanúsítják, hogy tagjai több politikus házára Molotov-koktélt dobtak, mert így akarták megakadályozni anno az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadását. 2007-ben. Nem túlságosan megnyugtató, hogy a hatóságnak röpke két év kellett ahhoz, hogy terrorizmussal gyanúsított embereket előkerítsen. Főleg úgy, hogy (állítólagos) vezetőjük igencsak komoly mértékben jelen volt a közéletben, s életútját követve nyilvánvaló, hogy Illetékesék alaposan szemmel tartották.
Jó dolog a jogállam, nem árt komolyan venni. Mert néha macerás ugyan, de hiánya nagyon aggasztó tud lenni.
