Kegyelmet a temerini fiúknak! címmel tartott tegnap Budapesten sajtótájékoztatót Becsey Zsolt, a Fidesz korábbi EP-képviselője, amelyen M. Szabó Imre újságíró, dokumentumfilmes ismertette legújabb alkotását. A tájékoztató keretében Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácsvezető bírája ismertette a film alapján elkészített büntetőjogi szempontú kritikáját.
A temerini piactérre néző egyik kis utca – körülbelül itt történt a bántalmazás, amiért összesen 61 évre ítélték az öt temerini férfit (Góbor Béla)
Szabó Imre arról az öt temerini magyar fiatalemberről forgatott filmet, akiket összesen 61 év börtönbüntetésre ítélt jogerősen a bíróság, amiért fizikailag bántalmaztak egy szerb férfit. A tájékoztatón elmondta, hogy az anyaggyűjtés során megtudta: a szerbiai igazságszolgáltatás a jogállamiság legalapvetőbb normáit sem tartotta be az eljárás során. Kiemelte: a fiatalokat az újvidéki rendőrségen és a börtönben súlyosan bántalmazták a rendőrök és a fegyőrök, a vádlottakat nem engedték magyarul beszélni, a kihallgatásokat szerb nyelven folytatták, egymásnak ugrasztották a vádlottakat azzal az ígérettel, hogy így „megúszhatják” az esetet stb. Hangsúlyozta azt is, hogy alkotása alapjául elsősorban az elítéltek hozzátartozóival folytatott beszélgetések szolgáltak, az igazságszolgáltatási szervek ugyanis minden együttműködési kérelmet elutasítottak. Meglátása szerint „a magyarság számára ezt az öt fiatalt csak a szerb elnöki kegyelem mentheti meg”, ezért levelet írt Sólyom László magyar államfőnek, hogy szerb kollégájával való, őszre esedékes találkozóján szorgalmazza: Boris Tadić gyakoroljon kegyelmet a temerini fiúk ügyében.
Becsey Zsolt szerint a temerini eset több szempontból is problematikus. Diszkriminatív etnikai jelleget lát az ügyben: nem kérdőjelezi meg, hogy garázdaság történt Temerinben 2004 tavaszán, de nem látja benne a gyilkossági kísérletet, s emiatt nehezményezi, hogy olyan súlyos ítéletek születtek, amelyek még háborús bűnösökre sem várnak Szerbiában. Becsey Zsolt politikai jelentőségűnek minősíti az ügyet, mert az eljárás folyamán és a büntetés letöltése során sem tették lehetővé a hivatalos szervek az egyik vajdasági hivatalos nyelv, a magyar használatát a vádlottak, majd elítéltek számára. „Mindez a szerbiai elvi jogalkalmazást is megkérdőjelezi európai szemmel” – hangsúlyozta a politikus, aki arra is kitért: a vajdasági civil szféra megtette a jogi lépéseket annak érdekében, hogy ezt az eljárási és ítélkezési aránytalanságot helyrehozza, s ennek keretében kegyelmi kérvényt nyújtottak be a szerb államelnökhöz. „Nem jogtalan, de aránytalan ítélet született, s mivel az már jogerős, csak az elnöki kegyelem révén lehet korrigálni” – tette hozzá. Becsey Zsolt szerint Szerbia EU-integrációs lépései előtt, a társulási szerződés életbe lépése, illetve a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt rendezni kellene az ilyen ügyeket Szerbiában. „Nélkülözhetetlennek tartom, hogy ha Magyarország a szerb integrációs törekvéseket támogatni akarja, akkor minden olyan kérdést, amely a magyar nép helyzetét, túlélését és önérzetét sérti a Délvidéken, rendezzen még Szerbia csatlakozása előtt” – szögezte le a fideszes politikus.
A sajtótájékoztatón Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácsvezető bírája a dokumentumfilm alapján készítette el büntetőjogi szempontú kritikáját a temerini esetről. Megállapította: valamennyi vádlottat ölési szándékkal elkövetett emberölés bűncselekményének kísérletében mondták ki vétkesnek, noha ezt a sértett fizikai állapota nem tükrözte. Ő is szorgalmazta, hogy Sólyom László kérjen kegyelmet Tadić elnöktől az elítéltek érdekében, s határozott éllel vesse fel a Vajdaságban élő magyar kisebbség életének, testi épségének veszélyeztetettségét.
