Gémesi Ferenc
Kisebbségek egy varratmentes Európában – A határon átnyúló együttműködés szerepe az etnokulturális sokszínűség fenntartásában címmel szervez nemzetközi konferenciát a Miniszterelnöki Hivatal. A szervezők nem titkolt szándéka, hogy ráirányítsa a figyelmet arra: a sokoldalú és rugalmas megközelítést kínáló, határon átnyúló együttműködések ösztönzésével a kisebbségvédelem terén is találhatóak kiaknázatlan lehetőségek.
Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára tegnap budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a magyar kormány kisebbségvédelmi politikájának alakításában nagy jelentőséget tulajdonít a határon átnyúló területi együttműködés különböző formáinak, melyek fontos szerepet játszhatnak a határtérségekben élő (kisebbségi és többségi) közösségek gazdasági, társadalmi, oktatási, kulturális helyzetének javításában.
„A jövő heti konferencia nem klasszikus értelemben vett kisebbségi tematikájú tanácskozás lesz: olyan új lehetőségeket, a határokon átnyúló együttműködési formákat próbálunk bemutatni, amelyek az elmúlt néhány évben nyíltak meg ebben a térségben” – hangsúlyozta Gémesi. A szakállamtitkár elmondása szerint a tanácskozáson azt igyekeznek majd megvilágítani, hogyan függ össze egy alapvetően nem etnikai bázisú politika (a fejlesztéspolitika) azzal, hogy vannak a kisebbségi közösségeknek a nyelvi-kulturális közösségeken túlmutató vagy azt jelentősen alátámasztó gazdasági-szociális igényei is.
Tavaly az EBESZ új kisebbségpolitikai főbiztosa, Knut Vollebaek kézjegyével jelent meg az úgynevezett Bolzanói ajánlások, amely hangsúlyozza: a helyi és regionális szervek, valamint a kisebbségi önkormányzatok határon átnyúló együttműködése hozzájárulhat a toleranciához és a jóléthez, megerősítheti az államközi kapcsolatokat és ösztönözheti a kisebbségi ügyekkel kapcsolatos párbeszédet. Ennek a megállapításnak a szellemében szerveződik a konferencia, amelyen bemutatják azokat a nyugat-európai mintákat, amelyek példaként szolgálhatnak a regionális együttműködések fejlesztéséhez.
Gémesi Ferenc emlékeztetett: míg korábban szinte csak nemzeti forrásokból lehetett a kisebbségvédelmi projekteket finanszírozni, addig ma már erre a célra uniós forrásokat is fel lehet használni. E forrásokat alapvetően olyan fejlesztésekre lehet fordítani, melyek a kisebbségek és a többségi nemzetek számára is egyaránt fontosak. Az államtitkár emlékeztetett: a magyar kormány ezt a fajta politikát a térség erős stabilizáló elemének tekinti, hiszen nem valakikkel szemben, hanem valakikkel együttműködve lehet az ilyen jellegű projekteket megvalósítani. A legkomolyabb, határon túli együttműködést Magyarország Romániával valósította meg. Az államtitkár hangsúlyozta: a már meghirdetett pályázatokból jól látszik, hogy a pályázó projektekben nagyon aktívan részt vesznek a határon túli magyar polgármesterek, magyar szervezetek, hiszen felmérték, hogy az így lehívható összegek a sokszorosát jelentik annak a forrásnak, melyet a magyar kormány határon túli támogatásokra tud fordítani.
Az ilyen jellegű kapcsolattartásból nem szükségszerű, hogy kimaradjanak az EU-n kívüli államok, hiszen a regionális együttműködés új formája az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás: ilyen csoportosulást alakíthat két uniós állam egy nem unióssal közösen is. Egy-egy EGTC önállóan pályázhat uniós forrásokra, európai szereplőként léphet fel a regionális és kohéziós politikában. A jövő heti tanácskozáson több ilyen EGTC mutatkozik be; egyikük lesz a magyar–román–szerb csoportosulás. Gémesi Ferenc elmondása szerint ennek a csoportosulásnak a létrehozásakor a legnehezebb lépést annak áthidalása jelentette, hogy a három érintett országban nem egyformák az önkormányzatok jogosítványai. „Politikai értelemben nincs ellenállás egyik országban sem az EGTC-vel szemben, a gyakorlat megteremtése jelent nehézséget, hiszen új konstrukcióról van szó” – tette hozzá.
A szeptember 15-i konferenciát Bajnai Gordon miniszterelnök és Knut Vollebaek, az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosa nyitja meg.
