Hatodik alkalommal tartották meg tegnap Budapesten a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma plenáris ülését. A Magyar Országgyűlés frakcióinak küldötteiből, valamint a Magyarországgal szomszédos országok parlamentjeinek, illetve regionális közgyűléseinek azon képviselőiből álló testület, akik a határon túli magyar kisebbségi szervezetek támogatásával szerezték mandátumukat, a nemzeti együttműködési stratégia szakpolitikai kérdéseiről, a kormány külhoni magyarsággal kapcsolatos politikájáról, valamint a határon túli magyar közösségek helyzetéről egyeztetett.
Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés leköszönő elnöke, a KMKF vezetője és Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a KMKF plenáris ülését megelőzően aláírta az MTA és az Országgyűlés nemzetpolitikai együttműködéséről szóló megállapodását, melynek célja, hogy szervezettebbé és eredményesebbé tegye a két intézmény határon túli magyarsággal kapcsolatos együttműködését.
– 2002-ben, amikor elfoglaltam a házelnöki tisztséget, akkor döntöttünk úgy, hogy a magyar–magyar parlamenti partnerség keretében létrehozunk egy konzultációs testületet, ahol nemzetpolitikával foglalkozhatunk, hiszen ez minden nemzetnek érdeke – emlékeztetett a kezdetekre Szili Katalin a plenáris ülés szünetében. A KMKF elnöklője elmondta: a testület az albizottságok által előkészített gazdasági és mezőgazdasági jellegű nagyprojektekről, a nemzetközi együttműködésről és az oktatási, illetve nyelvhasználati kérdésekről tárgyalt. A házelnök szerint az ezen témakörökben konszenzussal elfogadott ajánlások nagy jelentőségűek a nemzetpolitika számára és a kormány számára is iránymutatásként szolgálhatnak.
A KMKF plenáris ülésének résztvevői a szlovák nyelvtörvény kapcsán leszögezték: egy rossz jogszabályt nem lehet jól végrehajtani, fontosnak tartják, hogy Pozsony vegye tekintetbe a törvény számonkérése előtt az EBESZ álláspontját és ajánlásait. A KMKF a testületet ért szlovák támadások kapcsán emlékeztetett: Európában nem szokatlan, hogy nemzetpolitikai együttműködést valósít meg valamely nemzet. „Összehasonlításokat készítünk az uniós országokban ismert, a nemzeti kapcsolattartást célzó intézményes együttműködésekről, s kontraproduktívnak értékelünk minden olyan támadást, ami egy ilyen konzultációs testületet ért” – hangsúlyozta Szili Katalin, aki szerint nemcsak Magyarország, hanem a vele szomszédos államoknak az érdekeit is szolgálja egy olyan fórum, amely szakmapolitikai kérdéseket megvitatva a határ menti együttműködést, a kapcsolattartást igyekszik elősegíteni.
A Magyar Szó azon kérdésére, hogy Szlovákián kívül más szomszédos állam kifejezte-e ellenérzéseit a KMKF tevékenységével kapcsolatosan, Szili Katalin nemleges választ adott. „Házelnökségem alatt minden szomszédos ország parlamenti elnökével félévente találkoztam, s ezeken az összejöveteleken minden egyes alkalommal tájékoztattam hivatali kollégáimat a KMKF tevékenységéről, eredményeiről. Soha senki semmilyen kifogást nem fogalmazott meg, beleértve a jelenlegi szlovák házelnököt is” – hangsúlyozta.
NEM VAGYUNK HAZAÁRULÓK
– Szlovákiában jelentős politikai nyomás nehezedett ránk, amely arra irányult, hogy ne vegyünk részt a KMKF pénteki ülésén – mondta el újságíróknak Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke. A politikus elmondása szerint ennek ellenére az MKP mind a tizenöt képviselője elutazott Budapestre. „A leghatározottabban utasítom vissza azokat a vádakat, melyek bennünket Pozsonyban érnek, s melyek szerint mi a KMKF munkájában való részvétellel hazaárulást követtünk el. Mi a Szlovák Köztársaság parlamentjének képviselői vagyunk” – szögezte le Csáky Pál, aki arról is beszélt: két szlovákiai kormánypárt berkeiben felmerült: a KMKF munkájában való részvétel miatt az MKP képviselőit meg kellene fosztani parlamenti mandátumuktól, illetve be kell tiltani az egész MKP-t. „Nagyon csalódott vagyok, hogy a XXI. században egy uniós országban, amelyet bizonyíthatóan a szlovákiai magyarok vittek be a hátukon az EU-ba, ilyen fenyegetések hangozhatnak el” – tette hozzá.
