Budapesti tudósítónktól
Csak egy megállót megyek – mondta mosolyogva a középkorú hölgy az őt hellyel kínáló férfinak a metrón. Látom – válaszolta a másik, rámutatva a nő kezében tartott, Cegléd feliratot viselő táblára. A Kossuth téri megállóban a peronon gyülekeztek az azonos településről érkezők, hogy egyszerre, együtt menjenek ki a Parlament épülete előtt gyülekezők közé.
Ahol ugyanolyan szervezett, rendezett sorokban vonultak a több esetben egyforma széldzsekit vagy pólót viselők. Pécs, a remény városa 84% – hirdette nagy büszkén a felirat az egyik csoport által viselt felsőn, utalván arra, hogy ezt az eredményt érte el (az egyébként eredménytelen) időközi országgyűlési választáson a Fidesz–KDNP támogatásával induló jelölt. A Munkástanácsok szakszervezethez való tartozást hirdette a másik felirat, ismét mások egyszerűen városuk, falujuk nevét hirdető tábla alatt haladtak az emelvény felé azon a szombati nagygyűlésen, melyet több fideszes önkormányzati vezető kezdeményezett. Az egybegyűltek a jövő évi költségvetési tervezetben szereplő, az önkormányzatokat érintő 120 milliárd forintos megszorítás ellen emelték fel szavukat.
Halász Gábor, Kiskutas polgármestere, aki egyúttal a rendezvény műsorvezetőjének tisztségét is betöltötte, arról beszélt, hogy a tervezett megszorítások a leginkább a kistelepüléseket sújtanák, melyeknek már a korábbi években is szorítaniuk kellett a nadrágszíjon. Hasonló hangnemben szólalt fel Bernáth László, Tetétlen polgármestere is, aki szerint ma Magyarországon nem létezik önkormányzatiság, hiszen az ön-kormányzás már régóta nem működik. 2002-ig, a Medgyessy Péter által vezetett kormányzás kezdetéig visszatekintve ecsetelte, hogyan kényszerültek a kistelepülések egyre több kompromisszumra, spórolásra, egészen odáig, hogy ma már egyszerűen nincs miből spórolniuk.
Kővári János a pécsi civilek nevében szólalt fel, Kovács József, a gyulai kórház igazgatója az egészségügy méltatlan és kétségbeejtő helyzetét ecsetelte, Dunai Mónika, egy általános iskola tanára a gyermekétkeztetésben tervezett elvonások ellen emelte fel szavát, Kósa Ádám európai parlamenti néppárti képviselő pedig a fogyatékkal élők szervezeteire váró megszorítások miatt tiltakozott.
A debreceni színház néhány színésze rövid előadással elevenítette fel Lúdas Matyi történetét, aki háromszor verte le Döbrögi uraságon az őt ért sérelmet. Utalás volt ez a jelenlegi kormányfőnek a Hajdú-Bét csődjében játszott szerepére, mint ahogy az egész nagygyűlés alatt több ízben szólították fel Bajnai Gordont a távozásra.
A kormányfő magatartását ostorozta felszólalásában Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, a Fidesz alelnöke, a megmozdulás főszervezője is. Meglátása szerint Bajnai Gordon nem válságkezelő, hanem felszámoló, aki a magyar emberek bizalmát nem is akarja elnyerni, nem mutat a válságból kivezető utat, csak a külföldnek akar megfelelni. Kósa szerint az egész demonstrációra azért volt szükség, mert a szocialista képviselők nem hajlandók a költségvetésről érdemi vitát folytatni, hiszen kijelentették, hogy a hiánycélok kőbe vannak vésve. „A kormány célja a hiánycél elérése. Milyen kormány az, amelyik célját csak a magyar nyelv derékba törésével tudja kifejezni? Ez a nyelvi csapás – hiánycél – mit jelent? Az emberek szerint a hiánycél azt jelenti, hogy hiányunk legyen. Célhiány jellemzi a kormányt, mely nem tudja, merre kell menni, hisz nincs célja” – hangsúlyozta Kósa Lajos.
Elmondása szerint az MSZP már a demonstráció bejelentését követően több ponton kihátrált a büdzsétervezetben foglaltak mögül, de a kormány ugyanakkor egyelőre hajthatatlan. Beszédében elsősorban Bajnai Gordont ostorozta, mondván, hogy a kormányfő lényegében Gyurcsány Ferenc politikájának folytatója. Kósa a jelenlévőktől azt kérte: tapsolják meg azokat a szocialista és SZDSZ-es önkormányzati képviselőket, akik a pártfegyelemnek fittyet hányva jelen voltak a szombati demonstráción.
A mintegy tízezernyi résztvevő a demonstrációt követően gyorsan, rendezetten széledt szét, semmiféle rendbontás, atrocitás nem történt.
