Ha az ember ma Magyarországon azt hallja, hogy október 23-a, minimum egy hosszú hétvége, családosoknál az egyhetes iskolai őszi szünet kezdetének képe dereng fel. S noha Budapest frekventált terein már napok óta köztéri kiállítások, installációk, élőképek igyekeznek feleleveníteni 1956 forrongó őszének emlékeit, a magyar fővárosban nem igazán érezhető az ünnepre hangolódás, az ünneplésre való készülődés.
Hogy a központi állami megemlékezés az idén visszafogottabb lesz, mint a korábbi években, azt már korábban bejelentették az illetékesek. A fővárosban látványos kiállításokra futhat rá az ember, de az installációk, fényvetítések igazából nem kerülnek túl sokba. Elmarad az operaházi gálaműsor a miniszterelnöki beszéddel, a kormányfő a 301-es parcellához sem látogat ki, így nem lesz ürügy arra sem, hogy utcai demonstrációkon, Molotov-koktélokkal követeljék a kormányfői távozást.
Fiatalok Nagy Imre szobránál
Az idei évforduló tulajdonképpen kettős ünnep, hiszen nemcsak az 1956-os forradalom kitörésének van évfordulója, hanem a harmadik Magyar Köztársaság létrejöttének is. Kereken 20 esztendeje van ugyanis annak, hogy 1989. október 23-án kikiáltották a szabad, független, demokratikus állam megszületését. S az állami ünnepségsorozatot figyelve úgy tűnik, most éppen erre a kerek jubileumra koncentrálódik az emlékezés. Tegnap a parlamentben ünnepi konferenciát tartott a kormány. Bajnai Gordon miniszterelnök köszöntőjében hangsúlyozta: jól döntött Magyarország, amikor a Nyugathoz kötötte magát 1989-ben és saját kezébe véve sorsa alakítását elindult azon az úton, amelynek végén az erős, sikeres és gyarapodó Magyarország állhat. „20 évvel ezelőtt volt elég bátorságunk ahhoz, hogy kivívjuk a szabadságot. Most kell hogy legyen bennünk elég felelősség ahhoz, hogy a szabadsággal élve az országot sikeres, biztonságos és gyarapodó otthonná tegyük mindannyiunk számára. Olyan országgá, ahol együtt sírunk, de együtt is nevetünk” – hangsúlyozta Bajnai, aki arra is emlékeztetett: a rendszerváltozás óta sokat ért el az ország, de sokan csalódtak is, és ebben a politikusoknak is nagy a felelősségük, hiszen nem az emberek, hanem a politikusok hagytak ki kínálkozó lehetőségeket. „A politika túl sokszor helyezte saját érdekeit az ország, a köz érdeke elé; őszintétlenség, felelőtlen ígérgetés, áltatás és önáltatás jellemzik ma is a közbeszédet és befolyásolják rossz irányba az ország közállapotát” – figyelmeztetett, majd hozzátette: „Hálával és tisztelettel gondolunk 1956 hőseire, és büszkén gondolunk a rendszerváltásra mindannyian, akiknek máig köszönhetjük szabadságunkat és demokráciánkat”.
Az ünnepi konferencián az ötvenhatos és nyolcvankilences események szereplői mellett száz, október 23-án született 20 éves fiatal, a „Köztársaság gyermekei” is jelen voltak, rajtuk kívül pedig az eseményen részt vett a magyar U20-as válogatott világbajnoki bronzérmes csapatának néhány tagja is. A rendezvény keretében a rendszerváltásban személyesen részt vevő szemtanúk szólaltak meg. Katona Tamás történész, az Antall- és a Boross-kormány államtitkára, és Kósa Ferenc filmrendező, aki 1989-ben a Reformszövetség vezetője volt, személyes élményeiket és tapasztalataikat osztották meg a meghívottakkal. A konferencia záróakkordjaként két történész, Ormos Mária és Romsics Ignác adott széles körű áttekintést a kettős évforduló jelentőségéről.
Érdekes megemlíteni, hogy nemcsak a kormány, de az ellenzék is visszafogottabb ünneplésre készül. 2006 óta a Fidesz mindig központi helyszínen (a belvárosban vagy a budai Várban) tartotta ötvenhatos megemlékezéseit. Az idén viszont a legnagyobb ellenzéki párt Nagytéténybe, a főváros távoli, 22. kerületébe megy ünnepelni, ahol Orbán Viktor pártelnök egy országzászló avatásán mond beszédet.
Az egyetlen eddig bejelentett nagyobb belvárosi rendezvényt a Jobbik tartja, délután, a Deák téren.
