Katonai tiszteletadás melletti ünnepélyes zászlófelvonással kezdődött meg tegnap reggel a Kossuth téren, Budapesten az állami rendezvénysorozat: Magyarország az 1956-os forradalom 53. és a harmadik köztársaság kikiáltásának 20. évfordulóját ünnepli.
A Magyar Köztársaság lobogójának felvonását követően a közjogi méltóságok megkoszorúzták Nagy Imre szobrát a Vértanúk terén, illetve a néhai miniszterelnök családtagjaival együtt virágokat helyeztek el az 56-osok terén lévő emlékműnél.
A megemlékezések tulajdonképpen már csütörtökön megkezdődtek; a kormány a Magyar Országgyűlésben tartott konferenciát, Sólyom László államfő pedig ellátogatott a Műegyetemre, ahol 1956-ban október 22-én tartották meg az akkori fiatalok a forradalmi diákgyűlést.
„Az 56-hoz való hűség azt jelenti: nem engedjük összemosni a szabad Magyarországot az 1989 előtti rendszerrel” – emelte ki ünnepi köszöntőjében az államfő, aki úgy látja: 1956 élményének lényege az a felszabadulás volt, amelyet annak köszönhetett az ország, hogy végre kimondta az igazságot, és ezzel visszanyerte méltóságát. A másik évfordulóra is emlékeztetve arról beszélt, hogy a rendszerváltás lényege is a hazugságtól, a Kádár-rendszer hazugságaitól való megszabadulás volt. Hozzátette azonban: már fele Kádár-korszaknyi idő telt el a rendszerváltás óta, s elérkezett az idő szembenézni nemcsak azzal, ami 1956-tól 1989-ig történt, de azzal is, ami az elmúlt két évtizedben történt a rendszerváltáskor meglelt igazsággal. Meglátása szerint ma morális válság jelei tapasztalhatók, s az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése éppen ezt a morális válságot tette sokkoló módon nyílttá. „Nagy Imre nagysága éppen abban állt, hogy felismerte és vállalta azt a történelmi szerepet, amelyet a forradalmi magyar nép neki szánt. Kilépett ebből a körből, és inkább meghalt, de nem lépett vissza” – hangsúlyozta az államfő, aki szerint éppen e miatt az abszolút törésvonal miatt nincs folytonosság 1956 és a Kádár-rezsim között, illetve nincs folytonosság Kádár és az új demokratikus jogállam között.
Tegnap a pártok képviselői koszorúztak az Új köztemető 301-es parcellájánál is, ahol Nagy Imre és mártírtársai nyugszanak. Az MSZP nevében Lendvai Ildikó pártelnök, a Fidesz nevében Pokorni Zoltán pártalelnök, az SZDSZ nevében pedig ugyancsak a párt első embere, Retkes Attila tisztelgett a forradalom hőseinek sírjánál.
A legnagyobb ellenzéki párt Nagytétényben ünnepelt, az 1948-ban lerombolt, az idén újjáépített országzászló avatásán. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke köszöntőjében elmondta: olyan kormányt szeretne az ország élén látni, amely hivatását az 56-os fundamentumokon állva teljesíti be. Hangsúlyozta: 1956 óta is voltak olyanok, akik azt hitték, hogy lehet egy nép ellenében, a nép érdekeit figyelmen kívül hagyva kormányozni. „Új küzdelem kezdődik. Régóta várok rá. Új irányba indulhatunk és a példát 1956-ból merítjük” – emelte ki a pártelnök, aki arról is beszélt: a szélsőségesség szembefordítja egymással az embereket, csak rombolni képes, építeni nem. „A világnak azt is meg kell mutatnunk, hogy Magyarország igazi hangja nem a szélsőség, nem a diktatúra, nem a pénz, nem a gyűlölet hangja, hanem a józanul cselekvő, gondolkodó magyar emberek hangja” – zárta beszédét a többezres hallgatóság előtt Orbán Viktor.
Néhány száz fős tömeg gyűlt össze tegnap a Belvárosban, a Petőfi-szobornál a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom által meghirdetett demonstráción, melynek célja amnesztiát követelni Budaházy Györgynek és társainak. A rendezvény végeztével a résztvevők csoportosan vonultak át a Deák térre, ahol a Jobbik tartott összejövetelt.
Habár az állami rendezvények színhelyén az idén is kordonok igyekeztek távol tartani a demonstrálókat a megemlékezések résztvevőitől, kevesebb volt a rendőr az utcákon, mint ahogyan azt a korábbi években a budapestiek megtapasztalhatták. Az egyenruhások ugyanakkor igen nagy számban voltak jelen a HVIM és a Jobbik megmozdulásán, ahová a résztvevőket is csak átvizsgálást követően engedték be.
