2024. július 17., szerda

EU-elnökség: számunkra is lehetőség

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma továbbra is megmarad

Szili Katalin

Tegnap Budapesten ülésezett Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma két albizottsága: a gazdasági és a kulturális, oktatási és tudományos szekció együttes ülést tartott. A találkozón a KMKF mezőgazdasági koncepciója megvalósításának perspektíváiról, a 2011-es magyar uniós elnökség kulturális vonatkozásairól, valamint a KMKF kultúr- és nyelvpolitikai koncepciójának megalkotásáról esett szó, emellett a jelenlévőket tájékoztatták arról az országgyűlési határozatról, amelyet a KMKF közlekedésfejlesztési koncepciójára alapozva fogadott el a Magyar Országgyűlés.

A KMKF továbbra is megmarad, hiszen létrehozását valamennyi parlamenti frakció támogatta. A KMKF keretében kialakult együttműködés mára nagyon elmélyült, s ez jelzi, hogy ezt a fajta kapcsolattartási formát hosszú távon is fenn kell tartani. Úgy látom, ebben a mai ellenzéki politikai erők is érdekeltek – közölte az ülést követően Szili Katalin, a KMKF Állandó Bizottságának elnöke.

Baráth Etele

Elmondása szerint a két albizottság állásfoglalást fogadott el, amelynek az egyik pontja a határ menti közlekedés fejlesztésével kapcsolatos; az Országgyűlés vonatkozó határozatát példaértékűnek minősíti, és reményét fejezi ki, hogy a Magyarországgal szomszédos államok képviselőházai is elfogadnak hasonló dokumentumot. Az értekezleten sok szó esett a magyar nyelvi koncepcióról is; készül ugyanis egy tudományos elemzés, amely a magyar nyelv fejlődését tekinti át a magyar nyelvterületen belül, s amely szeretné meghatározni ennek a fejlődésnek az irányait is, hiszen egy nemzetnek érdeke, hogy a kultúra és a hagyományok ápolásán túl a nyelv fejlődését és megtartását is segítse.

Az ülés napirendjén szerepelt az anyaországi és a határon túli iskolák kapcsolattartása; a két albizottság szeretné, ha a jövőben az ilyen kapcsolatok ápolása rendszeressé válna. A testvériskolai viszonyrendszer erősítését szorgalmazzák, s ennek keretében azt is, ha a magyarországi oktatási intézmények diákjai eljuthatnának osztálykirándulások keretében határon túli magyarlakta vidékekre, és megismerkedhetnének az ottani magyar közösségekkel.

Baráth Etele, a gazdasági albizottság MSZP-s társelnöke a sajtónak nyilatkozva hangsúlyozta: a parlament illetékes bizottsága több szomszédos országba ellátogat, hogy az ottani képviselők segítségét kérjék a határ menti közlekedés lehetőségeinek bővítése érdekében. Meglátása szerint az, hogy a Magyar Országgyűlés határozatot fogadott el a határ menti közlekedésfejlesztésről, segíteni fogja, hogy az új szerb–magyar határátkelők megnyitására is jusson pénz. „Az albizottsági ülésen nagy hangsúlyt kapott az agrárkérdések megvitatása: a külhoni magyarság jelentős része kisebb településeken, falvakban él, így rendkívül fontos számunkra az agrárium helyzete. Különböző agrárszervezetek, elsősorban a fiatal mezőgazdászokat tömörítő szervezetek együttműködési lehetőségeiről beszéltünk, különös tekintettel a szakképzési, oktatási lehetőségekre” – hangsúlyozta a politikus. Az elfogadott állásfoglalás leszögezi: az albizottságok szükségesnek látják a határon túli magyar közösségek figyelmének felhívását a magyar fiatalgazda-szervezet által elindított CERYC – Közép-európai Fiatal Gazda Központ nevű regionális együttműködési programra, amely jó lehetőséget teremt arra, hogy a most formálódó határon túli magyar, illetve magyarokat is tagságuk körébe hívó fiatalgazda-közösségek bekapcsolódjanak az európai szintű szakmai együttműködésekbe.

Baráth Etele kiemelte: az albizottságok felhívják a határon túli magyar közösségek figyelmét arra a lehetőségre, amely a 2011. évi magyar EU-elnökségben rejlik. Ebben az időszakban ugyanis az EU fontosabb döntéshozóinak jelentős része és a nemzeti törvényhozások jelentős számú képviselője látogatást tesz majd Magyarországon, és ezáltal bekapcsolódik az ország kulturális életébe, illetve az elnökséget kísérő kulturális programokba. A határon túli magyar közösségek nemzetközi ismertsége szempontjából ezért meghatározó, hogy ebben az időszakban milyen módon jelenítik meg saját kultúrájukat Magyarországon. Az albizottságok felkérik az EU-elnökség szervezőit, hogy az elnökség kísérőrendezvényein biztosítsanak minél szélesebb körű megjelenési lehetőséget a határon túli magyar kultúrának.