Tegnap Budapesten közös értekezletet tartott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának két csoportja: a jogi, illetve a külügyi és Európa-ügyi albizottság vitatta meg a határon túli magyarokat érintő aktuális kérdéseket.
Az értekezletet követően Németh Zsolt, a külügyi és Európa-ügyi albizottság fideszes elnöke a szlovákiai nyelvtörvény kapcsán kialakult helyzetről és a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás állapotáról alkotott albizottsági véleményt ismertette. „A szlovákiai nyelvtörvényhez kapcsolódó, annak megvalósítását szabályozó végrehajtási elvek, amelyeket a napokban hozott nyilvánosságra a pozsonyi kormány, lényegében kezelhetetlenné teszik a helyzetet. Albizottságunk megítélése szerint a végrehajtási elvek egészen abszurd elemeket tartalmaznak” – hangsúlyozta Németh Zsolt.
A politikus felhívta a figyelmet: a szlovák szabályozás szerint bizonyos helyzetekben szlovák természetes személyek hozzájárulásától függ, hogy a magyar anyanyelvű egyének használhatják-e nyelvüket. Emellett a szabályozás arra ösztönzi a munkaadókat, hogy a munkavállalókra hárítsák azokat a büntetéseket, amelyeket a „nyelvi bűn” elkövetéséért a munkaadókra szabnak ki. „A két albizottság meglátása szerint bebizonyosodott, hogy rossz törvényt nem lehet jól végrehajtani, s a KMKF ragaszkodik ahhoz, hogy Szlovákia vonja vissza a nyelvtörvényt, mely ellentétes az alapvető szabadság- és emberi jogokkal. Szlovákia eljárása rosszhiszemű, hiszen sem Magyarország, sem a szlovákiai magyarság nem véleményezhette a végrehajtási elveket” – szögezte le a politikus. A KMKF albizottságai felszólítják a szlovák kormányt, hogy ne alkalmazza a nyelvtörvényt, amíg azt a Velencei Bizottság nem véleményezi.
Az ukrán oktatási helyzetről szólva a KMKF albizottságai üdvözlik azt a nyilatkozatot, amelyet hétfőn fogadott el a Magyar Országgyűlés, s felkérik a magyar kormányt, hogy diplomáciai csatornák révén a nemzetközi partnerekkel ismertessék meg ezt a dokumentumot.
Kocsi Zoltán, a külügyi albizottság szocialista társelnöke elmondta: egyre több szó esik egy Duna-stratégia megalkotásáról, illetve arról, hogy ennek létrehozásában milyen módon tudnak részt venni a határon túli magyar közösségek. „Vizsgáljuk, hogyan alakítható olyanná ez az uniós makrorégió, hogy a magyar adottságokat, érdekeket és szempontokat a lehető legnagyobb mértékben szem előtt tartsa annak érdekében, hogy a fenntartható fejlődés követelményeinek, az ivóvízkincs védelme igényeinek is eleget tegyünk” – mondta a politikus.
Balog Zoltán, a jogi albizottság fideszes elnöke az értekezlet pozitívumait emelte ki: az albizottságok nevében üdvözölte, hogy Szerbia állampolgárai számára hamarosan megszűnik az uniós vízumkényszer. „Innen is bátorítjuk azokat a vajdasági magyarokat, akiknek aláírására szükség van a magyar nemzeti tanács létrejöttéhez, hogy regisztrálják magukat, jelentkezzenek bátran a választói névjegyzékbe való vételre, hiszen a jövőjük záloga, hogy bátran vállalják identitásukat” – hangsúlyozta a politikus. Beszámolt arról is, hogy a jogi albizottság megkezdett egy kutatást, amely feltérképezi a határon túli magyarok jövőképét, s hogy melyek azok az alapok, amelyekben a pozitív jövőképre lehet építeni.
Varga László, aki a VMSZ képviseletében vett részt a tanácskozáson, a Magyar Szónak nyilatkozva kiemelte: az albizottságok a zárónyilatkozatban üdvözölték a vajdasági statútum és hatásköri törvény elfogadását, amely jelentősen bővíti a vajdasági magyarság érdekérvényesítési lehetőségeit, s támogatásukról biztosították a vajdasági magyar választói névjegyzék létrehozását is. „Az albizottságok felkérték a magyar kormányt: támogassa azokat a projektumokat, amelyek a határátkelési lehetőségek bővítését célozzák, illetve segítse azokat az integrációs erőfeszítéseket, amelyeket Szerbia tesz az uniós közeledés érdekében” – tette hozzá Varga, aki szerint az, amit a vajdasági magyarság az utóbbi időszakban elért, példaértékű a Kárpát-medence más országaiban élő magyar közösségek számára is.
