Ülésezik a fórum (Mihájlovits Klára)
Budapesten a hét végén tartották meg a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának hatodik plenáris ülését. A találkozó résztvevői, a kárpát-medencei országok magyar parlamenti képviselői és az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyar pártok képviselői állásfoglalást adtak ki.
Ez többek között azt is leszögezi, hogy az egy évvel ezelőtt elfogadott Nemzeti Együttműködési Koncepció jelenleg az egyik legszélesebb körű politikai legitimitással rendelkező nemzetpolitikai dokumentum. Éppen emiatt az abban foglalt célok végrehajtásában a Magyar Országgyűlésnek, a KMKF tagjainak és a magyar kormánynak együtt kell működnie.
– A KMKF plenáris fóruma évente egyszer, immár a hatodik alkalommal ült össze, hogy nemzeti kérdéseket vitasson meg. Az idei találkozó kiemelt fontosságú, hiszen Románia uniós csatlakozását követően a Kárpát-medencei magyarság 95 százaléka az Európai Unió polgárává vált. Számunkra fontos, hogy modern nemzetpolitikát valósítsunk meg, amelynek egyik fontos pillérét képezik a határokon átnyúló fejlesztések. Ezért a mostani konferencia egyik legfontosabb feladata az infrastrukturális (ezen belül elsősorban a közlekedési) fejlesztések ügyének áttekintése. Terveink szerint a magyar parlamenti frakciók ennek érdekében hamarosan országgyűlési határozatot terjesztenek az Országgyűlés elé. A KMKF tavalyi határozatából fakadó eredmény, hogy létrehoztunk egy olyan lobbiirodát Brüsszelben, amely elsősorban a nemzetpolitikához kötődő fejlesztéseket hivatott elősegíteni – nyilatkozta a tanácskozás szünetében Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke. A házelnök hozzátette: fontosnak tartja azt a megállapodást, amely szerint a korábban elfogadott nemzetpolitikai koncepció alapján el kell készíteni egy nemzeti együttműködési törvényt is. „Szeretnénk parlamenti politikai nyilatkozattá formálni ezt az indítványt, ami alapján megkezdődhetne a parlamentben az egyeztetés a nemzeti együttműködési törvényről. Reményeim szerint a jövő évi plenáris ülésen a KMKF már ennek a jogszabálynak a normaszövegéről tárgyalhatunk” – hangsúlyozta Szili Katalin.
Németh Zsolt, a Fidesz képviselője a tanácskozás kapcsán elmondta: a KMKF az elmúlt években életképes szervezetnek bizonyult. „A konkrét eredmények azok a koncepciók, amelyek a KMKF keretei között megszülettek” – hangsúlyozta a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, aki szerint méltatlan, hogy a KMKF magyarországi és külföldi támadásoknak van kitéve. „A közelmúltban az Országgyűlésben nyilatkozatot fogadtunk el a KMKF intézményesítéséről, s ezt követően a politikában és a sajtóban is egyaránt támadásokat ért meg ez a szerveződés, amelyet azzal vádoltak, hogy közjogi kapcsolatot kíván létesíteni a határon túli magyarok és az anyaország között. Pedig mi csak jogi viszonyt létesítettünk” – szögezte le Németh Zsolt, aki szerint bármilyen eredményes is a KMKF, nem helyettesítheti a Magyar Állandó Értekezletet.
Pásztor Bálint a Magyar Koalíció szerbiai parlamenti frakcióvezetőjeként vett részt a tanácskozáson. Elmondása szerint igen jelentősnek tartja a határ menti infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó előterjesztést. „Szerbia esetében ez különösen fontos, ugyanis a stabilitási és társulási megállapodás parlamenti becikkelyezését követően egy újabb lépcsőfokhoz értünk az EU-ba vezető úton. Szerbia előtt újabb lehetőségek nyílnak meg az előcsatlakozási alapok révén, s ilyen szempontból számunkra kiemelt jelentőségű a közlekedésfejlesztésre vonatkozó előterjesztés, amelyet konszenzussal fogadott el a KMKF plenáris ülése” – mondta a vajdasági politikus, aki újabb határátkelők megnyitására, kiépítésére számít Szerbia és Magyarország között.
Kovács Miklós és Dupka György a kárpátaljai magyarok képviselőiként egyfelől megköszönték, hogy Magyarország a vízumkiadás felgyorsítása érdekében lehetővé tette, hogy a meghívóleveleket a helyi magyar szervezetek garancialevelei váltsák ki, másfelől a KMKF, a magyar intézmények és a közvélemény segítségét kérték az ukrajnai oktatási nehézségek orvoslására irányuló erőfeszítéseikhez.
Tóth Tivadar, a VMSZ tisztségviselője a Magyar Szónak nyilatkozva elmondta: a plenáris ülésen vita alakult ki a vajdasági képviselők, illetve a magyar külügyminisztérium között a politikai szervezetek által kiadható támogatói nyilatkozatok kapcsán. Ugyanis, ahogyan azt lapunk már több alkalommal is megírta: a vajdasági szervezetek azt szeretnék, ha egy ilyen dokumentum kiadását egy biztosítási szerződéskötés előzné meg minden egyes kérelmező esetében, s azt indítványozzák, hogy a biztosítás anyagi költségeit a kapcsolattartási támogatás keretében vissza lehessen igényelni. „A külügyminisztérium államtitkára nem ért egyet javaslatunkkal, amelyet a VMSZ és a Magyar Nemzeti Tanács átiratban is elküldött a tárcának. Mi azonban továbbra is úgy látjuk: elképzeléseink megvalósíthatóak” – nyilatkozta Tóth Tivadar. A politikus elmondta: a külügyi tárca képviselői arról is tájékoztatták a KMKF plenáris ülését, hogy egyes uniós elképzelések szerint a schengeni határokon további szigorításokat vezetnének be a határátlépések alkalmával. „A biometrikus jellemzők ellenőrzését szeretnék bevezetni uniós szinten. Ez ellen Magyarország illetékes szervei tiltakozni fognak. A külügyi államtitkár elmondása szerint megpróbálják legalább azt elérni, hogy ne minden egyes határátlépő teljes ellenőrzését követeljék meg, hanem a kontroll legfeljebb szúrópróbaszerű legyen. Ha ugyanis egy ilyen szabályozást bevezetnének, a most is csigalassúsággal haladó határátlépést még inkább nehezítené” – mondta a VMSZ képviselője. Tóth Tivadar arról is beszámolt: határátkelést könnyítő intézkedések bevezetéséről is szó esett a KMKF plenáris ülésén: a közlekedésfejlesztési koncepcióban prioritásként kapott helyet az a javaslat, amelynek értelmében új határátkelők nyílnának Magyarország és Szerbia között. „A bajmoki határátkelő nyitva tartását 24 órásra szeretnénk bővíttetni, s indítványoztuk, hogy a nemzetközi forgalom előtt is megnyissák. Az Ásotthalom és Királyhalma közti átkelő megnyitására mindkét állam nyitottnak mutatkozik. A régi horgosi határátkelő revitalizálását is javasoltuk. Ezen indítvány értelmében a most használaton kívüli átkelőt meg lehetne nyitni a gyalogos- és kerékpárforgalom előtt, s a mezőgazdasági gépek is igénybe vehetnék ezt a határátlépőt. Ezt az átkelőt a magyarországi és észak-vajdasági városok közti menetrend szerinti autóbuszok is használhatnák, mert ez meggyorsítaná a közlekedést. A negyedik átkelőt a rábéi hármas határon kellene megnyitni – ezt az indítványt a magyar illetékesek már engedélyezték” – emelte ki Tóth Tivadar.
Ágoston András, a VMDP elnöke a sajtó képviselői előtt felkérte a KMKF-et, hogy tiltakozzon azon elképzelés ellen, amely szerint a nemzeti tanácsokra vonatkozó, készülő szerbiai törvény értelmében a kisebbségi névjegyzékekbe a kisebbségek tagjainak saját költségükön, saját jelentkezésük alapján kellene felvétetniük magukat. Nehezményezte azt is, hogy Vajdaság majdani statútuma „teljes egészében Belgrád szája íze szerint készül”.
A KMKF plenáris ülésén elfogadott állásfoglalás értelmében a testület azzal a kezdeményezéssel is egyetért, hogy a KMKF külügyi és Európa-ügyi albizottságának létre kellene hoznia egy a magyar szórványokkal foglalkozó munkacsoportot. A KMKF felkérte Szili Katalin házelnököt, hogy az Ukrajnában és Szlovákiában kormányzati szinten tapasztalt, a magyar nyelvhasználat korlátozására irányuló intézkedések kapcsán tegyen lépéseket ezen ügyek rendezése érdekében.
Szili Katalin leszögezte: Magyarország támogatja Szerbia uniós csatlakozási törekvéseit. Ezzel kapcsolatosan a KMKF felkérte a Magyar Köztársaság Országgyűlését, hogy elsőként fogadja el az uniós tagállamok közül az EU és Szerbia által aláírt stabilizációs és társulási megállapodást azt követően, hogy döntés születik uniós szinten a ratifikációs folyamat megindításáról.
