Annak ellenére, hogy két bevándorlásról szóló törvényt is elfogadott 2007-ben a Magyar Országgyűlés, ezek inkább EU-s kötelezettségből születtek, mintsem azzal a szándékkal, hogy létrejöjjön egy kidolgozott migrációs stratégia – olvasható a Demos Magyarország Alapítvány A bevándorlás jövője címet viselő konferenciájának meghívójában.
A szervező azt is leszögezi: Magyarországon nincs törvény arról, hogyan kívánja a bevándorlókat integrálni, sem olyan lépések, amelyek segítenék, hogy bizonyos képzettségű bevándorlók jöjjenek az országba. Ezért a szervezők fontosnak tartják, hogy a bevándorlással kapcsolatos kérdéseket széles körben megvitassák a döntéshozók, és elkezdődjön a stratégia kialakítása. November 19-én a Budapesten, a Közép-európai Egyetem épületében szerveztek konferenciát.
A Demos elnöke, Dessewffy Tibor elmondta: a bevándorlás rendkívül izgalmas témája a magyar társadalomnak, hiszen nagyon kevés téma van, ahol a politika annyira elszakad a közbeszédtől, mint a migrációs kérdésekben. „A politikai diskurzuson belüli megosztottság, elhallgatás és a téma háttérbe szorítása miatt szégyenkeznivalója van a politikának, hiszen a kérdés ignorálása hosszabb távon gazdasági, erkölcsi, társadalomfilozófiai, nemzetpolitikai szempontból is elfogadhatatlan. Az a retorika, amely akár egymillió kínai, akár 23 millió román beözönlésével fenyegeti a társadalmat (és erősíti fel a társadalomban amúgy meglévő bevándorlásellenes érzelmeket, idegenellenességet), rövidlátó és több mint bűn: hiba” – hangsúlyozta Dessewffy.
Hajduk Annamária, az Esély vagy veszély?– Bevándorlás Magyarországra című tanulmánykötet szerzője elmondta, hogy Magyarországon mintegy 160000 külföldi él, a migránsok kétharmada határon túli magyar, az ország lakosainak összesen 1,5 százaléka bevándorló. Beszélt arról, hogy az OECD-tagállamok közül Magyarországon a leggyorsabb a népességcsökkenés, s ezt a bevándorlás sem kompenzálja. A munkaképes lakosság aránya 2005–2020 között 6-7 százalékkal lesz kisebb, az elmúlt két évben csökkent is az ide érkező migránsok száma. „Nagyon fontos, hogy Magyarország kialakítson egy migrációs stratégiát, mert nem fogjuk tudni érdekeinket képviselni Brüsszelben, az uniós irányelvek megfogalmazásakor, ha nem tudjuk Budapesten sem, mi szolgálja az ország érdekeit” – szögezte le a kutató. Tanulmányában az írja: mivel a Magyarországra bevándorlók többsége etnikai magyar, így integrációjuk nagyon könnyen megoldható. Hozzáteszi: mivel az országba érkező külföldiek főként a hiányszektorokban kapnak munkát, ez előnyös a gazdaság számára, de ezzel együtt részletesebb munkaerő-piaci előrejelzésekre és a bürokratikus terhek csökkentésére van szükség ahhoz, hogy a szakpolitika hatékonyan tudja szolgálni a gazdaság érdekeit.
Kováts András, a Menedék Egyesület vezetője azt vizsgálta, hogyan alakult a migrációs politika a rendszerváltás óta eltelt időszakban. Elmondta: amikor Magyarországon migrációról van szó, a beszélők többsége menekültekre és/vagy a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikai stratégiára gondol, munkaerőpiaccal kapcsolatos állásfoglalás szinte nem is kerül szóba. Már az első törvényi szabályozás során (1993-ban) markánsan felmerült az a gondolat, hogy a magyar munkaerőpiacot védeni kell a bevándorlóktól, s emiatt szigorítani kell a bevándorlási feltételeket. „A határon túli magyarok kérdése is hangsúlyos eleme volt az állásfoglalásoknak: erkölcsi és humanitárius kötelesség otthont nyújtani a határon túli magyaroknak, s ennek eszközéül rendelte a kormányzat mind a bevándorlási, mind a honosítási politikát azzal érvelve, hogy a magyar állampolgárság iránti igény természetes igénye a magyar nemzetiségűeknek” – fejtette ki Kováts András.
Lévayné Fazekas Judit, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára beszámolójában fontosnak nevezte a bevándorlók minél teljesebb integrációját, s hozzátette: erre programot fog kidolgozni a tárca. A migrációs stratégia kidolgozásánál fontos elemnek tartja a demográfiai tényezőket, azt, hogy a magyarországi népesség 1980 óta mintegy 7 százalékkal csökkent, s hogy ez a tendencia folytatódni fog. „Az emiatt kieső munkaerő pótlásának két iránya lehet: egyrészt a magyar állampolgárok munkához jutásának segítése, másrészt pedig a bevándorlás ” – szögezte le. Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar a kevésbé befogadó társadalmak közé tartozik.
Tóth Judit, a Szegedi Tudományegyetem munkatársa szerint az utóbbi 20 évben szinte ugyanazok a gondok tapasztalhatóak a bevándorlásban, aminek az az oka, hogy a lakosság is és a politikusok is úgy látják: az integrálódás a migráns dolga, azért a hivataloknak, állami szerveknek, intézményeknek nem (sokat) kell tenniük. Az intolerancia mellett a magyar nyelvi képzés hiányát, a lakhatási segítségnyújtás hiányát, a szolgáltatásokhoz való nehéz hozzáférést tartja a legfőbb problémának.
