Dobák Lászlóné, Becsey Zsolt, Teleki Júlia és Nagyabonyi Attila
A Szőregi Csodaszarvas Polgári Kör és a VMDK Szegedi Tagozata tegnap Budapesten kezdeményezte a Magyar Népirtás Emléknapjára való megemlékezést.
A kezdeményezők azt szeretnék elérni, hogy „a délvidéki magyarság ellen Tito partizánjai által 1944-45-ben elkövetett embertelen vérengzéshez, magyarirtáshoz kötődő dátum, január 23-a legyen a Magyar Népirtás Emléknapja”.
A javaslat törvénybe iktatása érdekében szegedi civilek kezdeményeztek aláírásgyűjtést. Az összegyűlt íveket pénteken Dobák Lászlóné, a Szőregi Csodaszarvas Polgári Kör elnöke és Nagyabonyi Attila, a VMDK Szegedi Tagozatának elnöke adta át Sólyom László köztársasági elnök megbízott képviselőjének a Sándor-palotában.
Az esemény kapcsán tartott sajtótájékoztatón a kezdeményezők mellett részt vett a délvidéki magyarellenes atrocitások kutatója, Teleki Júlia és Becsey Zsolt fideszes EP- képviselő, a Szerbiával foglalkozó uniós parlamenti bizottság magyar tagja is.
Teleki Júlia a Magyar Szónak nyilatkozva elmondta: a kezdeményezők azért éppen január 23-át nyilváníttatnák emléknappá, mert ezen a napon kezdődött meg 1945-ben a csúrogi magyarok koncentrációs táborokba való deportálása.
– Ezért kérték a civil szervezetek az emléknappá nyilvánítást. Azt is kérjük, hogy Magyarország tegyen meg mindent annak érdekében, hogy erkölcsi kárpótlást kapjanak a meghurcolt magyarok. Szeretnénk továbbá, ha Magyarország Szerbia EU-tagságának előfeltételévé tenné az 1944-45-ben magyarságuk miatt szenvedők anyagi kárpótlását – mondta Teleki Júlia.
Becsey Zsolt Dobák Lászlónétól a sajtótájékoztató helyszínén vette át a petíció egyik másolatát. Ezt követően a politikus kijelentette: megtiszteltetésnek veszi, hogy az EP-képviselők közül éppen ő vehette kézhez ezt a kezdeményezést. „Ígérem, hogy ezt a kérdést napirenden tartom, a petíciót ismertetni fogom az Európai Parlament elnökével, frakcióvezetőivel és plenáris ülésen is szóvá teszem. A petíciót eljuttatom Olli Rehn bővítési biztosnak is, akit kérni fogok, hogy ezt a kérdést is tartsák napirenden Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásai során” – mondta Becsey Zsolt.
A fideszes politikus emlékeztetett: Magyarországon sok mindennek van emléknapja, de egyetlen olyan nap sincs, amely azokra emlékezne, akiket kollektív bűnösként pusztán magyarságuk miatt öltek meg. Ha lenne egy ilyen emléknap, az a jövendő nemzedékek számára is szimbólum lenne, s nem állhatna elő az a helyzet, amely még ma is sokszor előfordul: hogy a fiatalabb generáció nem is tud ezekről a népirtásokról. Az emléknap méltó emléket állítana nemcsak a Délvidéken elpusztított magyaroknak, hanem mindazoknak, akik nemzeti hovatartozásuk miatt vesztették életüket. Sokan ma sem tudják, hogy Kárpátalján és Erdélyben is voltak koncentrációs táborok, a Beneš-dekrétumok következményeként a Felvidéken is haltak meg magyarok. „A Délvidéken becslések szerint mintegy 40 ezer embert öltek meg a kollektív bűnösség elve alapján, de ezt a jelenséget igazán nem kutatták még. Magyarország már elismerte azt a népirtást, amelyet 1842-ben a magyar csendőrség követett el Újvidéken és a Sajkás-vidéken. Ezért éppen ideje legyen, hogy a szerb fél is elismerje saját felelősségét és nyilvánosan rehabilitálja az áldozatokat” – mondta Becsey Zsolt, aki ezt a kérdést a múlt héten belgrádi látogatása alkalmával is felvetette. A politikus a szerb képviselőházban szorgalmazta azt is, hogy az áldozatok, illetve leszármazottaik kárpótlást kapjanak. „A szerb közvélemény nem tud ezekről az atrocitásokról. Amikor a szerb parlamentben, a vegyes bizottsági ülésen erről beszéltem, láttam: a jelenlévők 80 százaléka nem is tudta, hogy miről beszélek. A szerb EU-nagykövet ugyancsak nem ismerte ezeket az eseményeket, amíg nem beszéltem neki róluk” – mondta Becsey Zsolt, aki szerint a magyarok II. világháború alatti és utáni kivégzései nyitott kérdést jelentenek Szerbia és Magyarország viszonyában. Ezért ezekkel az ügyekkel a magyar képviselőknek és a magyar diplomáciának is foglalkozniuk kell.
Dobák Lászlóné a petícióátadást követően elmondta: azért éppen a köztársasági elnöknek adták át a kezdeményezést, mert nem szeretnék a határon túli magyarságot még egyszer úgy megbántani, ahogyan az 2004. december 5-én történt. „Parlament fölé és pártok fölé akartuk helyezni ezt az ügyet. Hogy a köztársasági elnök milyen jogi lehetőséget talál kezdeményezésünk megvalósítására, azt egyelőre nem tudjuk” – tette hozzá.
