A szimbólumoknak ma nagyobb szerep jut az erdélyi politikában, mint az átgondolt település- és közösségfejlesztő programok megvalósításának. A leg(el)használtabb szimbólum a zászló.
Kitűzik a székelyek, kiűznék a románok, büntetnék azokat, akik a magyar jelképet használják.
A többségében magyarok lakta Hargita megye román kormánymegbízottja, Jean-Adrian Andrei körlevélben fenyegetőzött, hogy ezer euróra büntetheti azokat a hargitai polgármesteri hivatalokat, amelyek törvénytelenül függesztik ki a magyar zászlót. A kormánymegbízott fenyegetésére élesen reagált a megye elnöke, Borboly Csaba.
„Miközben nem jut elég pénz a hó eltakarítására útjainkon, miközben Hargita megyében, az ország egyik leghidegebb megyéjében ugyanannyi fűtéstámogatást kapnak a szegény családok, mint az ország olyan részein, ahol jóval kevesebb mínuszok vannak télen, addig Hargita megye prefektusa azzal foglalkozik, hogy körlevélben tanácsokat osztogat a polgármestereknek a zászlóhasználattal kapcsolatban” – mondja felháborodva Borboly Csaba.
A Hargita megyei elnök nem rejtette véka alá, inkább azt várná el a kormánymegbízottól, hogy az általa említett problémákra megoldást keressen, hiszen ez a hivatali feladata. „De megszokhattuk már, hogy amikor az ország valós gondjaira nincs életképes stratégiája egy kormánynak, próbálja elterelni a figyelmet, ilyenkor kerül elő a magyar kártya, „idegen államok” zászlói stb. Kenyeret nem adnak a népnek, cirkuszt igen. Az országban sokkal nagyobb problémák vannak, mint a zászló. Egyébként a prefektus úr „más államok” zászlajának kitűzésére utal, és ilyen esetről nincs tudomásom a megyében” – folytatta méltatlankodását Borboly Csaba. Arra utalt, hogy a székelyföldi község- és városházak nem Magyarország címeres zászlóját, hanem a magyarság nemzeti lobogóját tűzik ki.
Márpedig, véli a megyei elnök, ha egy őshonos közösség magáénak érez egy lobogót, egy jelképet, azt Európában illik tiszteletben tartani.
A szomszédos Háromszéken is fontossá vált a napokban a zászlókhoz való viszonyulás. Február 3-án soron kívüli helyhatósági választás lesz a megye legismertebb településén, a fürdőváros Kovásznán, ahol a magyar lakosság aránya kicsivel nagyobb, mint a románságé. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjének támogatására kérte a Magyar Polgári Pártot (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppártot. Arra hivatkozik az RMDSZ, hogy a magyar–magyar verseny miatt elveszíthetik a város vezetését, ráadásul a múlt évi helyhatósági választáson az MPP és az EMNP egyetlen tanácsost sem tudott bejuttatni a kovásznai testületbe. Az EMNP ragaszkodik a jelöltállításhoz. Az MPP pedig próbára teszi az RMDSZ jelöltjét: a jelenlegi ideiglenes polgármesteri tisztséget betöltő Thiesz Jánosnak egy székely zászlót ajándékoztak. Ha kitűzi a városházára, az MPP támogatja, ha viszont nem, akkor nem áll ki mellette.
Romániában, Erdélyben a prefektus nem a gazdasági válsággal, hanem a zászlókkal hadakozik, s azt, hogy ki a jó polgármesterjelölt, nem az dönti el, milyen gazdasági, pénzügyi tervet ajánl a település lakóinak, hanem az, aki a lobogóért lobog. Az eredmény meg is látszik: Románia a legszegényebb ország Európában, s a Székelyföldet sem veti fel a jólét.
