Az idei esztendőt az autonómia évének nyilvánította az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). Az EMNT elnökének, Tőkés Lászlónak a javaslatát egyhangúlag fogadták el szombaton a Szatmárnémetiben tartott Válaszd az életet, válaszd az autonómiát című konferencia résztvevői.
A Láncos templomban tartott istentiszteleten Tőkés László az egyház és a politika kapcsolatáról beszélt. A lelkész EP-képviselő szerint az egyház nem lehet semleges a közélet, a társadalom, a politika kérdéseiben, mert az egyháznak ma is felelőssége van a rá bízottak jövője iránt. „Ha az egyház szociális támogatást nyújt híveinek, miért ne nyújthatna erkölcsi, politikai támogatást is?” – mondta igehirdetésében. A Nagyvárad melletti Püspökfürdőn végveszélybe került tündérrózsára utalva elmondta, úgy kell az autonómia az erdélyi magyarságnak, mint a termálvíz a tündérrózsának. Arra biztatta hallgatóságát, hogy ne féljen követelni az önrendelkezést.
Az istentiszteletet követő konferencia egyik előadója, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke ma már hibának tartja, hogy tíz évvel ezelőtt nem alapítottak pártot. 2003-ban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szintén Szatmárnémetiben tartott kongresszusán megszüntették a tiszteletbeli elnök tisztségét, így eltávolították a vezetőségből a szövetséget folyamatosan bíráló Tőkés Lászlót. Tőkés László, akkori református püspök az RMDSZ-kongresszus helyszínéhez közeli Láncos templomban, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület bővített közgyűlésén jelentette be, hogy megalapítja az EMNT-t. Toró T. Tibor visszaemlékezett, hogy „az EMNT létrehívásakor még úgy látták, a pártosodó RMDSZ-szel szemben egy igazi, mindenkit befogadó szövetséget kell létrehozni.”
Szilágyi Ferenc, az EMNT alelnöke előadásában kijelentette, hogy a Magyarországgal szomszédos Partium jobb adottságokkal rendelkezik az autonómia elérésére, mint a Székelyföld, hiszen szervesen kapcsolódik Magyarországhoz.
A konferencia résztvevői elfogadták a szatmári nyilatkozatot, amelyben kinyilvánították, hogy a cselekvés útját választják az autonómia elérésének érdekében. Úgy vélték, hogy a közösség sikeréhez nem csupán Erdélyben, hanem az egész Kárpát-medencében ki kell alakítani az autonómia-központú politikai konszenzust a magyar szervezetek között. A szatmári nyilatkozatban azt is leszögezték, újra benyújtják a román parlamentben az autonómia törvénytervezeteit, és ha szükséges, több százezer aláírással nyomatékosítják azokat. Úgy látják, hogy a parlamenten kívüli jogszerű politikai nyomásgyakorlás eszközeit is be kell vetni.
Az autonomistáknak hosszú küzdelemre kell berendezkedniük, ugyanis a román többség hallani sem akar semmiféle önrendelkezési formáról. A szatmári konferencia napján nyomatékosította Sepsiszentgyörgyön a kormányzó Szociáldemokrata Párt alelnöke, Constantin Nita, hogy szóba se jöhet az etnikai alapon szervezett autonómia, csak a megyék pénzügyi autonómiája. Valójában az utóbbiról is csak beszélnek Bukarestben, az utóbbi hónapokban hozott intézkedések a központosítás irányába mutatnak.
