Zászlóbotrány után nyelvháború van kibontakozóban Romániában. Az erdélyi magyarok szerint a magyar nyelvnek hivatalossá kellene válnia azokban a régiókban, ahol a magyarok többségben élnek. A belügyminiszter és a Szenátus elnöke szerint ez abszurdum. A miniszterelnök szerint nem, de túl nagy árat kellene fizetnie neki és pártjának, ha ezt elismerné, ezért nem támogatja.
A nyelvöltögetés azzal kezdődött, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) önkormányzati képviselőinek kezdeményezésére nagyméretű székely zászlót vontak fel Csíkszereda főterén. A rendezvényen felszólalt Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert is, aki megemlítette, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács megbírságolta őt amiatt, hogy a magyar nyelv ismeretét is feltételül szabta a városi főépítészi állás betöltésére kiírt versenyvizsgán. „A magyar nyelv ismerete nem diszkriminatív, hanem kötelező Csíkszeredában. A prefektustól a román rádiók és televíziók tudósítóiig mindenkinek ismernie kell anyanyelvünket, aki a székelyek adójából él” – jelentette ki a polgármester.
Mintha darázs csípte volna meg, azonnal ugrott az egyébként csíkszeredai Mircea Duşa belügyminiszter és a szenátus elnöke, az államelnöki tisztség legfőbb várományosa, Crin Antonescu.
„Abszurd lenne, ha köteleznék a román állampolgárokat arra, hogy megtanuljanak egy olyan nyelvet, amely nem hivatalos nyelve a román államnak” – mondta Crin Antonescu. Katalóniát említette példaként, ahol hivatalos nyelv ugyan a katalán, de azt nem kell kötelező módon ismernie minden állampolgárnak. Az elmúlt hónapokban nacionalista diskurzusra váltó Crin Antonescu igyekezett toleranciájáról is biztosítani a romániai magyar állampolgárokat, akiknek szavazatára jövő évben szüksége is lehet, tekintve, hogy egyre csökken a népszerűsége. „Romániában mindenki ismeri a román nyelvet olyan szinten, hogy hivatalos helyen boldoguljon. Helyes, hogy minden magyar ismeri az anyanyelvét, és szép, ha a románok ismerik a magyar nyelvet” – fűzte hozzá.
A belügyminiszter, Mircea Duşa – aki egyébként jól beszél magyarul – harciasabb volt. Szerinte Hitler korát idézi a csíkszeredai polgármester kijelentése. „Mircea Duşa büdös gyenge lehet történelemből, ha ilyesmiket mond – reagált azonnal Ráduly Róbert. – Azért mondom ezt, mert ha történelmi párhuzamot vonunk, akkor a székelyek jelenlegi helyzete sokkal inkább a hitleri Németországban élő zsidók helyzetéhez hasonlít, semmint a németekéhez”
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Kelemen Hunor szerint igaza volt Ráduly Róbertnek, amikor feltételül szabta, hogy a főépítész ismerje a magyar nyelvet. „A magyar nyelv használata a közigazgatásban törvény által szavatolt jog, nem kivétel ez alól a csíkszeredai főépítész sem, akinek munkaköri leírásában szerepel a fogadóórák megtartása. Ezekre pedig polgárok mennek el, akiknek kérdéseik, ügyes-bajos dolgaik vannak. Közöttük pedig magyar anyanyelvűek is vannak, sőt, Csíkszereda esetében többségében azok! Az Országos Diszkriminációellenes Tanács azon tagjai, akik ezt a döntést meghozták, tisztában kellene legyenek azzal, hogy nekik nem a magyar nemzetiségűek és a törvény, hanem a diszkrimináció ellen kell fellépniük” – nyilatkozta.
A magyar nyelv hivatalosításának legfőbb akadálya az Alkotmány első cikkelye, amely szerint Románia nemzetállam. Egy Brassóban megtartott tanácskozáson Frunda György, Victor Ponta kormányfő tiszteletbeli tanácsosa elmondta: a miniszterelnökkel tárgyaltak arról, hogy Franciaország már 1956-ban törölte alkotmányából ezt a kitételt, rá 3 évre Olaszország is. Victor Ponta megértőnek bizonyult, de elmondta, hogy a jelen pillanatban ezt átvinni túl nagy árat követelne.
Ezért marad kulcskérdés Kelemen Hunor RMDSZ-elnök pénteken felvetett dilemmája: képes-e a magyarfóbiától megszabadulni a román politika? Úgy tűnik, a közeljövőben nem.
