Húsz év múlt el azóta, hogy a romániai törvényhozás elfogadta a kommunista állam által elkobzott ingatlanok teljes mértékű visszaszolgáltatását az egykori tulajdonosoknak, azok utódjainak vagy jogutódjának. A restitutio in integrumnak elnevezett folyamat azonban nem hogy nem fejeződött be, de a felénél sem tart. A Ponta-kormány most olyan törvényt fogad el, amely látszólag szabályozná, valójában azonban késlelteti a visszaszolgáltatást.
A román államnak még mintegy 200 ezer ingatlant kell visszaszolgáltatnia a volt tulajdonosoknak vagy amennyiben az természetben nem történhet meg, mert az ingatlant azóta lebontották, jóhiszemű vevőnek eladták stb. kártérítést fizetnie utána.
Az Európai Unió a restitúciós folyamot szabályozását és felgyorsítását kérte a Ponta-kormánytól, amely ki is dolgozta a törvénytervezetet. A visszaszolgáltatási folyamat eddigi vesztesei a romániai egyházak, elsősorban a magyar történelmi felekezetek. Ők évek óta perelnek, dokumentumok garmadáját gyártják a hatóságok felszólítására, ingatlanjaik nagy részét azonban továbbra sem használhatják. A törvénytervezet miatt már korábban aggodalmukat fejezték ki, mert úgy vélik az új jogi norma évekkel, sőt évtizedekkel ódázza el a tényleges visszaszolgáltatást.
A törvényjavaslat értelmében a kormány az elkobzott ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását részesíti előnyben. Ha ez nem lehetséges, a jelenlegi piaci értéken állapítják meg az ingatlanért vagy földterületért járó kárpótlás értékét, azt értékjegyek formájában kapják kézhez a volt tulajdonosok, akik árverésen válthatják be, állami tulajdonban lévő részvényeket vásárolhatnak.
Már ezzel a módszerrel baj van, ugyanis az államnak a tulajdonában jelenleg szinte kivétel nélkül veszteséget termelő vállalatok maradtak, aki tehát részvényeket vesz, az adósságot vásárol.
Ráadásul a kormány által javasolt eljárás szerint az állam hétéves futamidő alatt törlesztené a megítélt kárpótlást a volt tulajdonosoknak vagy örökösöknek.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői bírálják a restitúciós javaslatot, igazságtalannak és méltánytalannak tartják a vissza nem adható ingatlanokra javasolt kárpótlási rendszert, akárcsak azt, hogy a visszakapott épületekben további 25 évig kell megtűrni bérlőként a bennük működő közintézményeket, amelyek az eddigi tapasztalat szerint elfelejtenek házbért fizetni, akkor is, ha annak az értéke jobbára szimbolikus. A romániai katolikus püspökkari konferencia nyílt levélben kérte Victor Ponta miniszterelnököt, halassza el a törvényjavaslat parlamenti benyújtását. Lucian Mureşan görög katolikus bíboros nehezményezte, hogy sem a görög katolikus, sem a római katolikus egyház véleményét nem kérte ki a kormány, amikor kidolgozta a tervezetet, holott a jogszabály a két katolikus egyház elkobzott vagyonáról is rendelkezik.
Victor Ponta kormányfő azzal érvelt, hogy a strasbourgi emberjogi bíróság nagy vonalakban egyetért a kormány restitúciós törvénymódosító javaslatával, csupán azt kifogásolja, hogy a visszaszolgáltatott épületekben további 25 évig működhetnek iskolák, kórházak, kultúrházak.
A törvénytervezet újabb bizonyítéka annak, hogy nem viccelt a jereváni rádió szakértője, amikor arra a kérdésre: „Igaz, hogy Romániában…?” Meg sem várta a végét, és rávágta:„Igaz!” Mert Romániában lám, az is megtörténik, hogy a restitúciós törvény annak az államnak kedvez, amely korábban kirabolta polgárait.
