Hála a különböző, nem egészen végiggondolt és a gyakorlat világával nem mindig teljes harmóniában lévő hatósági intézkedéseknek, illetve törvénymódosításoknak, nem indult eseménytelenül az új esztendő Magyarországon.
Budapesti tudósítónktól
Az év első napja természetesen teljes nyugalomban telt el, s a második nap is majdnem ilyen lett - volna, ha a vasúti személyszállítást végző vállalat nem alakít egészen szokatlanul nagyot. Miután a januári havazás végre nem érte váratlanul az útkarbantartó és -tisztító vállalatokat, a tájékozatlan naiva szerepét a MÁV-Start Zrt. vette át. A társaság vezetése gondosnak és megfontoltnak akart látszani, ezért a meteorológusok által jelzett esetleges havazás miatt már kedden este „első fokú hókészenlétet” rendelt el. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy azokon az állomásokon, ahol a hideg, havas időben nem szavatolható a vasúti váltók folyamatos működése, a berendezéseket a fő menetirányba állították, és úgy döntöttek: ha ez befolyásolja valamely járatok közlekedését, akkor azokat a járatokat törölni kell. Mert ez a döntés azt is jelenti: a váltóbeállítással érintett állomásokon a hókészenlét visszavonásáig a vonatok nem előzhetik meg, kerülhetik ki egymást. Töröltek hát több száz járatot, csak erről az utasokat érdemben nem tájékoztatták. Ami meg járt, az késett. És mindennek a tetejébe a döntést utólag igazoló hóesés, a váltók befagyását előidéző hideg elmaradt. A Fidesz és a civileket tömörítő, amúgy meglehetősen gyakran és hangosan szóló Városi és Elővárosi Közlekedők Egyesülete a helyzet kivizsgálását követelte. Hogy ennek köszönhetően vagy az „új seprő jól seper” elméletnek az igazolásaként, de az új gazdasági és közlekedési miniszter, Kákosy Csaba már másnap, csütörtökön a MÁV-Start Zrt. lefejezését kezdeményezte: utasítására a társaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának valamennyi tagját felmentik. És még belső vizsgálat is lesz, annak kiderítésére, hogy ki miatt nem tudtak az utasok a járatmódosításokról.
Amíg a munkába igyekvők a pályaudvarokon várták a vonatok kiszámíthatatlan indulását, addig az orvosokat attól rázta ki a hideg, hogy nem tudták kikkel szállíttatni a betegeket. Január elsejétől ugyanis különvált a sima betegszállítás (műtét után kórházból haza, kezelésekre, fürdőbe, egyéb helyekre való eljuttatás) és a sürgősségi mentés. Az egyébként ésszerű döntést azonban nem volt egyszerű a gyakorlatban alkalmazni. Az orvosok nem kapták meg azt a kétféle irattömböt, amivel a kétféle szolgáltatás felírható. Papír nélkül pedig, ugye, nem mehet semmi. Aztán az is most derült ki, hogy a betegszállító autók jelentős része nem tud fekvőbeteget szállítani. És ráadásul azt sem lehetett tudni, hogy egészen pontosan kinek mi a dolga, így egy elmegyógyintézet ápoltjait nem is vitték szépen sehova.
Ugyancsak az orvosokat érinti az az új rendelkezés is, hogy az év első napjától számlát kell adniuk a pácienseknek. A kormány egy korábbi jogszabály javítását egybecsapta ugyanis azzal az egészségbiztosítási törvénnyel, amelyet a köztársasági elnöki vétó miatt nem lehetett kihirdetni. Így aztán most a háziorvosokat és fogorvosokat törvény kötelezi arra, hogy tételes elszámolást adjanak a pácienseknek. Mivel azonban a háziorvosi szolgáltatásokat átalányban finanszírozza az egészségpénztár, az egyes orvosi műveleteknek sincs külön áruk, tehát számlát sem lehet adni. Ezt látta be időben a kormány, ezt módosította volna az egészségbiztosítási törvénnyel, és amíg azt nem hirdetik ki, marad a kötelezettség, aminek nem lehet eleget tenni.
Mindezek után talán joggal gondolhatnánk: a magyar települések lakosainak azon többségét, akik nem orvosok, nem mentősök, nem betegszállítók és nem az agglomerációból próbálnak vonattal eljutni Budapestre, vélhetően semmi sem idegesítette az új év elmúlt négy napján. És itt tévednénk nagyot. Mert a közhangulat rontásához a BKV is hozzájárult a maga szerénynek nem mondható eszközeivel. Első nekifutásra jelentősen megdrágította a jegyárakat, ráadásul ugyanazzal a lendülettel eltörölte a havi bérletek intézményét. Most már csak harmincnapos bérletet lehet venni. Az új rendszert azért találták ki, hogy csökkenjenek a hó eleji sorok a pénztáraknál. És azt érték el, hogy a sorok hossza legalább megháromszorozódott. Anyázik mindenki az órányi várakozás közben veszettül, és feleslegesen, mert a döntés marad. És itt hívnánk fel még egy érdekességre a figyelmet a jegyárakkal kapcsolatban: az éjszakai buszokon a vonaljegy 350 forintba kerül, a napközben használt 270 forintos jegy nem érvényes. Nem árt ezt tudni a magyar főváros éjszakai életében alámerülő vajdasági turistáknak sem, mert az utóbbi időben meglehetősen gyakoriak az ellenőrzések az éjfél után közlekedő járatokon is.
A politikai adok-kapok tehát még nem kezdődött újra a magyar közéletben, az üzletek meg már megkezdték kiragasztgatni a 30-50-70 százalékos kiárusítást hirdető feliratokat. Ezek a hangulatjavító jelenségek azonban nem igazán tudják ellensúlyozni az év eleji fejetlenséget - főleg azért, mert csupán szezonális jellegűek, és mindenki tudja, hogy hamarosan végük szakad. Addigra azonban várhatóan az év eleji működési zavarok rendeződnek, tehát az egyensúly helyreáll, és minden halad a maga megszokott rendjében. Magyarországon is.
Jártak is, nem is...
