2024. július 18., csütörtök

Túlélési stratégia

Az új év vidám köszöntése a magyar fővárosban – korántsem üdítő köztársasági elnöki beszéddel

Az elmaradhatatlan petárdadurrogtatás, tűzijátékozás és pezsgőzés közepette Budapestre is beköszöntött az új év. A nagy népi örömködés epilógusa több tucat közlekedési baleset, utcai kihűlés, petárdák miatt két személy súlyosan sérült, egy pedig meghalt. Sólyom László is elmondta a szokásos köztársasági elnöki újévi televíziós beszédet, noha mondandója kissé rendhagyóra sikeredett.

Nagyon sajnálom, nem tehetem meg, hogy hagyományos újévi köszöntőt mondjak. Bizonytalan és válságos év előtt állunk. Nemcsak az a kérdés, hogy vészeljük át, hanem az is, hogy mi lesz utána, milyen állapotban fogunk megérkezni a válság utáni napokba” – mondta az államfő, majd arra intett mindenkit, hogy okosabban ossza be pénzét, egészségét, őrizze meg tartását és segítsen a nála is elesettebbeken. Olyan kérdéseket is érintett, amelyek miatt az ünnepi hosszú hétvégét követő politikai ébredezésben még majd sokan fogják bírálni, mondván, olyan dolgokkal foglalkozik, melyek nem férnek bele protokollszerepébe. „Vajon felrázta-e az egész társadalmat, hogy néhány év alatt mintaországból sereghajtók lettünk? A világméretű pénzügyi válság és a gazdasági visszaesés különösen sújtja Magyarországot, a válság ugyanis már súlyosan legyengült állapotban találta az országot. A kiút világos meghatározása és az alapvető változások sürgős bevezetése a kormány felelőssége” – emelte ki Sólyom László, majd még meg is cukrozta a mézet, mondván: két választás közben is számon lehet kérni dolgokat politikusokon. Jó tanácsként arra buzdított mindenkit, hogy a maga és a családja számára alakítsa ki a felszínen maradás stratégiáját.

Az államfő beszédénél kevesebb reakciót fog kiváltani, de hatásait tekintve jelentősebb lesz az a megállapítás, melyet a Vision Consulting tett közzé év eleji kockázatelemzésében. A cég analitikusai szerint Magyarországon a gazdasági válság növelte a stabilitást és csökkentek a politikai kockázatok. A kockázatelemzésben a szakemberek az előre látható politikai eseményeket, a spontán változás lehetőségét, a jogbiztonság kérdését, a kül- és biztonságpolitikai kockázatokat, a közpolitikai alternatívákat, a gazdasági racionalitást, a kormányozhatóságot és a hatalom legitimitását vizsgálták. Az összesített eredmények alapján a vizsgált 24 kelet-európai állam közül a legjobban Szlovénia és Szlovákia teljesít. Magyarország a 2008 tavaszi 12–13. helyéről a 6–8. helyre lépett előre. A Vision Consulting analízise leszögezi: a megnövekedett gazdasági kockázatok paradox módon több területen is a politikai kockázatok csökkenését idézték elő Magyarországon. „A kisebbségi Gyurcsány-kormány a súlyos válsághelyzet kialakulását követően a gazdasági racionalitásnak megfelelő, a gazdasági szereplők nagy többsége által méltányolt lépéseket tett, s a válságkezelő intézkedések végrehajtásához képes volt biztosítani a politikai hátteret. A szocialista kormány és a miniszterelnök politikai túlélésének esélye növekedett, így most annak az eshetősége is nagyobb, hogy a következő országgyűlési választásokat 2010-ben, s nem előbb tartják.”

S habár az új év kezdete egyszersmind a nagy számadások ideje is, a hamarosan várható évértékelőkben vélhetően hangot sem hallunk majd a korábbi években 2008-ra, 2009-re vizionált nagy beruházások elkezdéséről vagy befejezéséről. Legfeljebb egy-két sajtótermék mazochista publicistája veszi majd a fáradtságot, hogy felidézze a korábban politikusok által beígért, mára azonban a feledés jótékony és a gazdasági világválság mindent megmagyarázó homályába vesző ferihegyi gyorsvasutat, 3 százalékos gazdasági növekedést, reálbér-növekedést, 2010-es euróbevezetést, adócsökkentést és a többit.

Nekünk pedig nem marad más hátra, mint hogy az államfőre hallgatva kidolgozzuk önnön túlélési stratégiánkat.