Gőzerővel indított az új év a magyar fővárosban. Akit nem tudott megérinteni az államfő, a kormányfő és az ellenzék vezetőjének (szükségtelen törlendő) szilveszteri-évindító nagyinterjúja, foglalkozhatott az első napokban szinte belpolitikai ügyként tálalt palesztin–izraeli konfliktussal, vagy azzal, hogy most az oroszokat vagy az ukránokat kell-e jobban szidni.
Követhetetlenné vált, hogy pontosan ki, mit és hogyan csalt a ferencvárosi időközi választási kampányban, hogy a szavazócédulán szereplő jelöltek közül végül kinek az ügyében folyik rendőrségi vizsgálat az ajánlószelvényekkel való manipuláció miatt, s mára már előállt az a helyzet is, hogy nem tudni: ha holnap a főváros IX. kerülete választ is országgyűlési képviselőt az ősszel mandátumáról lemondó Gegessy Ferenc helyett, akkor a megválasztott képviselő valóban beülhet-e a parlamenti patkóba.
Mielőtt gázhelyzet lett volna, azért akadt némi móka és kacagás is a héten, amikor közhírré tétetett, hogy mi mindent szeretnének megtudni fideszes képviselők a kormány tagjaitól. Az ellenzéki honatyák és -anyák ugyanis december 19-én és 20-án több mint 1300 kérdést küldtek a kormány tagjaihoz. Mivel pedig a tárcáknak házszabályi kötelezettségük 15 napon belül válaszolni, függetlenül attól, hogy hány szabadnap telik el közben, ezért a köztisztviselők zöme e kérdések megválaszolásán dolgozott az ünnepi időszakban is. S az még rendben is van, hogy kormány minden tagjának számot kellett adnia tárcája társadalombiztosítási tartozásairól, a dolgozók jövedelméről, s arról, hogy mennyit költenek sajtófigyelésre, szakértők díjazására. Az már egy kicsit meredekebb, hogy az egészségügyi miniszternek meg kellett válaszolnia: hová vezetnek a lyukas fogak, a közlekedési tárcavezetőnek pedig azt, hogy mitől gyors a gyorsvonat. Ágh Péter arra volt kíváncsi: készül-e Szombathely szentjeiről postai bélyeg. Foglalkoztatta a képviselőket az is, hogy a Gyurcsány Ferenc által a tatai edzőtáborban leleplezett szobron miért nem szerepel a tervező neve. Az egyik honatya oldalát az fúrja a leginkább, hogy mikorra lehet olyan szabályokat bevezetni, amelyek valamennyi telefonhoz alkalmas töltők készítésére kényszerítik a gyártókat. Volt, aki azt szerette volna tudni, miként lehetne ismét elérni Magyarországon a selyemhernyó-tenyésztés és selyemtermelés 1930-as évtizedbeli volumenét, más pedig azt, hogy várható-e a szarvasgomba-tenyésztés törvényi szabályozása. Az agilis Nyitrai Zsolt pedig arra volt kíváncsi, hogy kiből lehet ma lemezlovas.
Szíjjártó Péter, a Fidesz szóvivője a Népszabadságnak nyilatkozva nem tagadta: a frakcióvezetés ajánlotta az ellenzéki képviselőknek, hogy az ünnepek előtt adjanak be minél több kérdést. Hozzátette: a képviselők nagyrészt a leszavazott költségvetési módosító indítványaikat formálták át kérdéssé. Egy másik médiumnak nyilatkozva pedig szerencsétlennek nevezte, hogy az ország jelenlegi helyzetében egyesek megpróbálnak viccet kreálni a kérdésekből, mondván, a képviselők zöme a kórházak csődjének elkerüléséről, a kormány felesleges beszerzéseiről, a fogyatékosok ellátásáról, a nyugdíjasok életkörülményeiről, a menetrendváltásról, a hajléktalanná válás megelőzéséről, a megígért, de nem teljesített útépítésekről, a közfoglalkoztatás elősegítéséről érdeklődött. Ami lehet ugyan igaz, de attól még a tréfarépát reggeliző képviselőket akár vissza is lehetett volna fogni – már ha a Fidesz komolyan gondolta a kérdésözönt.
Persze nem ez volt az egyetlen pont a közéletben, ahol a kormánypárt és legnagyobb ellenzéki riválisa egymásnak feszült. A gázhelyzet is pazar alkalmat szolgáltatott erre. Mivel sem a kormány az ellenzéket, sem az ellenzék a kormányt nem volt képes megvádolni a gázcsapok elzárásával, s mivel sem a Nabuccót, sem a Déli Áramlatot nem lehetett megépíteni néhány óra leforgása alatt, a felek úgy döntöttek: az iskolák lesznek az a terep, ahol megütközhetnek. Startban a kormány sztornózta az egyébként mára korábban betervezett munkanapot (ami egyúttal azt is jelentette volna, hogy van tanítás az iskolákban), mondván, azzal is lehet gázt spórolni. A Megyei Önkormányzatok Szövetsége, überelni akarván a döntést, kihirdette, hogy oké, akkor a fideszes többségű megyék (van belőlük 18 darab a 19 közül) által fenntartott középiskolákban a jövő héten háromnapos gázszünet lesz, ugyancsak takarékoskodási célzattal. Mire a kormányszóvivői iroda közölte, hogy megyei önkormányzatok nem rendelhetnek el rendkívüli iskolai szünetet, azt csak az iskolaigazgatók tehetik meg. Várható, hogy most majd az „ilyen” pártpreferenciájú igazgatók elrendelik, az „olyanok” meg nem, tehát sikerülhet egy orbitális kavarodást kreálni. Ha megvan hozzá a kellő akarat.
