Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára tegnap Budapesten sajtóbeszélgetést tartott, amelyen a határon túli magyar nyelvű közoktatással kapcsolatos kihívásokról esett szó. Az államtitkár a kárpátaljai magyar oktatásban az utóbbi években tapasztalt nehézségekről számolt be.
A beszélgetésen Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettese, Ambrus Pál, a Técsői Református Líceum igazgatója és Kristofori Olga, a Munkácsi Szent István Római Katolikus Líceum igazgatója is részt vett. A vendégek a sajtó képviselőinek az ukrajnai kisebbségi oktatás áldatlan állapotairól számoltak be, illetve ismertettek egy a kárpátaljai magyar oktatás ügyében készült háttértanulmányt.
– Az elmúlt egy év gyakorlatilag azzal telt el, hogy különböző fórumokon különböző magyarországi szereplők igyekeztek meggyőzni különböző ukrán szereplőket arról, hogy a magyar oktatási intézményrendszer jövője szempontjából meghatározó jelentőségű kérdésekben elfogadható konstrukció alakuljon ki – mondta Gémesi Ferenc.
Az államtitkár szerint az eddigi eredmények nem túl biztatóak, sőt Ukrajnából olyan hírek érkeznek, amelyek szerint az ottani hatóságok további, a kárpátaljai magyarság számára nem kívánatos változtatásokat is fontolgatnak. A nemzetpolitikai ügyek szakállamtitkársága ezért célul tűzte ki, hogy a kárpátaljai szakemberek bevonásával megvizsgálja: milyen érveket lehet felsorakoztatni a magyar oktatási rendszer megőrzése mellett. Így készült el az a háttértanulmány, amely nemcsak azt vizsgálja, hogyan lehetne elérni az érvényes ukrán jogszabályok megváltoztatását, hanem arról is szól, hogy az egész magyar nyelvű oktatási intézményrendszer és az oktatási stratégia hogyan épül fel, s milyen irányban szeretne fejlődni. „Ez az anyag illeszkedik ahhoz a szélesebb koncepcióhoz, amelyről a decemberi magyar–magyar konzultáción is szó esett, ahol abban állapodtunk meg, hogy az ilyen részstratégiákból felépülve elkészítünk egy teljes Kárpát-medencei magyar oktatási stratégiát” – emlékeztetett az államtitkár, majd hozzátette: a háttértanulmány bebizonyította, van értelme magyar iskolákba járatni a kárpátaljai gyermekeket, még akkor is, ha az adminisztratív nehézségek akadályozni látszanak is ezt. „A globális gazdasági folyamatok, azok a történések, amelyek Ukrajnában, Magyarországon és másutt is zajlanak, azt mutatják: a munkaerőpiacon komoly érdeklődés van azok iránt, akik egy nyelvnél azért többet beszélnek. A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy jó magyarnyelv-ismerettel felvértezve sokkal könnyebb egy második nyelvet elsajátítani, mint akkor, amikor a fiatal sem anyanyelvét, sem környezetének nyelvét nem ismeri igazán jól” – hangsúlyozta Gémesi Ferenc. A szakállamtitkár szerint az lenne a cél, hogy egy jó minőségű, biztos alapokon nyugvó oktatási rendszer fenntartásával lehessen biztosítani, hogy az adott ország (jelen esetben Ukrajna) nyelvét is jól elsajátíthassák a magyar diákok.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke az ukrajnai kisebbségi oktatásról szólva elmondta: 2007 óta nyílt kisebbségellenes támadás tapasztalható az ukrán oktatási minisztérium részéről, amely a törvényekkel ellentétes rendeletekben írja elő: az egyetemeken továbbtanulni szándékozó diákoknak kötelező emelt szintű érettségit tenni ukrán nyelvből, és felvételi vizsgát is csak ezen a nyelven tehetnek (magyar nyelv és irodalom szakon is), noha azt az iskolákban nem megfelelő szakképesítéssel rendelkező tanárok tanítják oktatási programok és tankönyvek nélkül. A rendeletek hatályba lépését követően jelentősen csökkent a magyar iskolákba jelentkező diákok száma, nőtt viszont azoké, akik felsőfokú tanulmányokra Magyarországra igyekeznek. A szakember emlékeztetett: az ukrán nyelvű iskolába íratás rövidtávon jó megoldásnak tűnhet, de „két év múlva, amikor a gyerek sem magyarul, sem ukránul nem tud majd írni-olvasni rendesen, amikor már megélte első kudarcait, az esetleges kiközösítéseket, s emiatt halmozottan hátrányossá válik, csökken az önbizalma, na, akkor kezdődnek majd a bajok”. Emiatt a Pedagógusszövetség tavaly levelet írt a szülőknek, amelyben erre hívja fel a figyelmet.
Csernicskó István arra emlékeztetett: a magyar nyelv elvesztése a magyar identitás elvesztésével is jár. „Kisebbségjogi kérdésről van itt szó, ahol a politika arra akarja rábírni az egyént, hogy identitásáról lemondjon” – tette hozzá Orosz Ildikó.
A sajtótájékoztatón elhangzott: a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvi Intézetével együttműködve a MEH kiadványaként, a Szórvány Tanács közreműködésével elkészültek olyan kiadványok, amelyek azt segítik, hogy egy-egy határon túli, magyarok lakta régióban éppen ezeket az összefüggéseket látva a szülők könnyebben eldönthessék, hogy magyar nyelvű iskolába vagy máshová akarják íratni gyerekeiket. Egyelőre a kárpátaljai, a muravidéki, a burgenlandi és a horvátországi magyar szülőknek és pedagógusoknak szánt kiadványok jelentek meg, amelyek nyolc oldalon foglalják össze, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal jár az, ha gyermekeiket anyanyelven (illetve a többségi, az államnyelven) taníttatják.
