Göncz Kinga, a Magyar Köztársaság külügyminisztere tegnap Budapesten tárgyalt szerb kollégájával, Vuk Jeremićtyel, aki hivatalos látogatásra érkezett a magyar fővárosba. A külügyérek a két tárca közötti együttműködési megállapodás aláírását követően rendkívül látogatott sajtótájékoztatót tartottak, melyen gazdasági kérdésekről, Szerbia EU-csatlakozási törekvéseiről, a Hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködésről és természetesen a tragikus veszprémi eseményekről is szó esett.
– Szerbia és Magyarország kapcsolata szoros: kiemelt partnerei vagyunk egymásnak, ezt mindannyian megtapasztaltuk január első napjaiban, amikor a gázválság különösen nehéz helyzetet okozott mindkét államban, s amikor bebizonyosodott, mekkora jelentősége van a regionális szolidaritásnak és együttműködésnek – kezdte a tájékoztatót Göncz Kinga. A magyar külügyminiszter emlékeztetett: nagyon sok ponton kapcsolódik egybe a két ország kapcsolatrendszere. „Közös ügyeinkben a gazdasági együttműködés kiemelt szerepet foglal el; a gazdasági vegyes bizottság minapi ülésén is nagyon sok ilyen jellegű tervről esett szó, s ezeket a mostani találkozón is megvitattuk” – tette hozzá Göncz Kinga, majd figyelmeztetett: régóta szükség lenne egy közvetlen Belgrád–Budapest légi járatra, s ennek megvalósítása is témája volt a tárgyalásoknak.
A magyar külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarország támogatja Szerbia euroatlanti integrációs törekvéseit, s gyakorlati segítséget is ajánlott már fel korábban a felkészüléshez. „Az együttműködés ezen a területen is megkezdődött. Fontos számunkra, hogy Szerbia minél gyorsabban haladjon ezen az úton. Ugyancsak nagyon fontos számunkra a vajdasági magyar közösség sorsa – erről a kérdésről is minden találkozásunk alkalmával szót ejtünk szerb kollégámmal, s nem történt ez másként most sem” – mondta Göncz Kinga. A beszélgetések fontos témája volt Szerbia vízummentességének ügye is. „Úgy tűnik, Szerbia nagyon komoly lépéseket tett a vízummentesség elérése érdekében, s jó esély van arra, hogy akár már az idei évben az úgynevezett schengeni fehér listára kerüljön” – szögezte le a vendéglátó.
– Magyarország és Szerbia kapcsolatai ebben a pillanatban történelmi mértékkel mérve is kimagaslóan jók – mondta Vuk Jeremić, aki köszönetet mondott magyar kollégájának azért a segítségért, melyet Magyarország nyújtott Szerbiának a gázkrízis idején. A szerb külügyér hangsúlyozta, hogy a nyugat-balkáni térség uniós integrációs folyamatainak felgyorsítása Belgrádnak és Budapestnek egyaránt érdeke. „A szerb kormány számára ez központi stratégiai fontosságú kérdés. Hálásak vagyunk a támogatásért, melyet az integrációs folyamatokban a magyar fél részéről tapasztalunk“ – emelte ki Jeremić, aki azt is leszögezte: a Hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködés a szerb kormány számára kiemelt fontosságú. „Mindent tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a törvényszékkel való együttműködés a lehető legrövidebb időn belül lezáruljon. Vendéglátómnak megismételtem azt a meghívást, melyet az EU tisztségviselőihez intéztünk a minap: jöjjenek el és győződjenek meg arról, hogy a Hágával való együttműködés érdekében mindent megteszünk” – tette hozzá.
A Magyar Szónak nyilatkozva a szerb külügyminiszter kijelentette: budapesti látogatása során konkrét gazdasági együttműködési kérdésekről is beszélt vendéglátójával is és Gyurcsány Ferenc kormányfővel is. „Elsősorban az energetikai kérdésekről esett szó, hiszen ezen a területen fokoznunk kell az együttműködést nemcsak Magyarország és Szerbia, de az egész régió államai között. Szó esett a közlekedési kapcsolatok fejlesztéséről is. Vendéglátóim is és a szerb kormány is támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek az áruszállítási kapacitások bővítését célozzák, illetve a már meglévő határátkelők bővítésére, valamint újak megnyitására irányulnak. A gazdasági válság idején természetesen e projektek pénzelésének kérdése is felmerül, s ezekben a nehéz időkben alaposan meg kell fontolnunk, hogy mit hogyan teszünk” – mondta Vuk Jeremić. Göncz Kinga hozzáfűzte: a két ország polgárainak kapcsolattartását is nehezíti, hogy a meglévő határátkelőknek meglehetősen kicsi az áteresztőképességük, emiatt szakemberek bevonásával kezdte meg a két fél konkretizálni, hogy milyen feltételekkel, hol, hogyan lehetne bővíteni ezeket a határátkelőket.
A szerb külügyminisztert arról is faggatták az újságírók: kihátrál-e a belgrádi kormány a vajdasági statútum elfogadtatása mögül. „Szerbia berendezkedésének kérdése Szerbia belügye, amelyről nem illik külföldön tárgyalni, ezt a kérdést Belgrádban oldjuk majd meg demokratikus eszközökkel” – mondta Jeremić. Egy kérdés vonatkozott arra a brüsszeli felvetésre is, amely szerint Szerbia számára az EU-tagság feltételéül kellene szabni, hogy ismerje el az 1944/45-ben a vajdasági magyarság ellen elkövetett atrocitásokat. „Szerbia kész nyíltan megvitatni a múlt történéseit. Sok rossz dolog történt Európának ebben a részében azokban az időkben, de a közös jövőre kell koncentrálnunk” – reagált a felvetésre a szerb külügyminiszter, míg magyar kollégája azt hangsúlyozta: az EU-csatlakozás kritériumai világosak, nem bővíthetőek, s nem is célszerű bővítésükről beszélni. „Ahhoz, hogy túl tudjunk lépni a múlton, fontos, hogy tudjunk beszélni azokról a kérdésekről, melyek maradandó nyomokat hagytak mindannyiunkban. A kétoldalú kapcsolatok keretében kell kérnünk Szerbiát, hogy legyen nyitott az 1944/45-ös történések végiggondolására, feldolgozására, ahogyan azt a magyar fél a hideg napokkal kapcsolatban megtette” – szögezte le Göncz Kinga.
A magyarországi újságírók elsősorban a tragikus veszprémi események kommentálását várták a szerb külügyminisztertől. Leginkább az érdekelte őket, valóban indulnak-e Szerbiából félkatonai alakulatok megbosszulni Žarko Šešum bántalmazását. „Szerbiában nincsenek és nem is lesznek félkatonai alakulatok. Teljes képtelenség tehát, hogy ilyen csapatok Magyarországra jöjjenek. A veszprémi incidens természetesen nagyon sajnálatos eset, amelyet nem kommentálnék mindaddig, amíg a hivatalos rendőri szervek be nem fejezik a nyomozást” – szögezte le Jeremić.
