A régi kabinet új miniszterei letették a hivatali esküt, így aztán hétfőn megkezdte regnálását a III. Gyurcsány-kormány. A rendszerváltás utáni első kisebbségi kabinetnek a héten még nem kellett komolyabb nehézségekkel szembesülnie a már egyébként is meglévőkön kívül. Az eddigi társ, az SZDSZ kooperatívan megszavazta, amit az Országgyűlésben meg kell szavazni, a megszokott ellenzék elmondta a megszokott szövegeket a napirend előtti felszólalásban, a karaván meg haladt.
Volt ugyan egy csepp probléma a parlamenti ülésnapon azzal, hogy az új kormányzati struktúra a minisztériumokról szóló törvény módosítását igényli, az ellenzék pedig úgy döntött, hogy bizony, ha már lehet, végig is csináltatja a módosító vitáját, végszavazását, miegymást annak rendje-módja szerint, mindenféle automatizmust és gyorsító eljárás lehetőségét figyelmen kívül hagyva.
Aztán szerdán az új kormány megtartotta első ülését is, amelyen, egészen szokatlan módon, részt vehetett a sajtó is. A miniszterelnök itt arról beszélt: meg lehet 2010-ig valósítani a kormányprogramot. Arról beszélt: célja, hogy Magyarországon „megérje dolgozni és tanulni”, s hogy „legyen esély a gyarapodásra is”. Szép, szép, ezzel mindenki egyet is ért, a világ bármely pontján. Hozzátette még azt is: ha mindezt sikerül megvalósítani, 2010-ben őszintén mer majd a választók szemébe nézni. Oszt jó napot!
Ugyanaznap, szerdán a magyar médiát is elárasztotta a Reuters egyik híre, miszerint Gyurcsány Ferenc azt nyilatkozta a hírügynökségnek: két nagyon fontos törvény van, a költségvetési és az adóügyi, s ha ezt a két nagyon fontos jogszabályt a kormány nem tudja kézben tartani, akkor nem maradhat hatalmon. Ezt minden hírügynökségi zanzásító úgy fordítja: a miniszterelnök azt mondta, hogy ha a költségvetési törvény megbukik, lemond a kormány. Így aztán a kabinet kénytelen volt néhány hónapon belül már második alkalommal helyesbíteni a magyar közvélemény számára a kormányfő külföldi sajtószervnek adott nyilatkozatát…
De nemcsak a külföldi médiumok okoznak fejfájást az MSZP vezetésének. A párt keddi frakcióülésén repkedtek a heves bírálatok a távollévő miniszterelnök és a helyben lévő frakcióvezető irányába. Korményközeli sajtóértesülések szerint olyannyira hevesek az érzelmek, hogy a frakció elnökségének tisztújítását is kénytelen volt elhalasztani a párt. Még mókásabb, hogy egyesek úgy látják: inog a frakcióvezetői szék Lendvai Ildikó alatt, a potenciális kihívó a megmérettetésen Mesterházy Attila és Szanyi Tibor lehet.
Voltak lemondások is a párton belül, mintegy két héttel ezelőtt, amelyek szépen csendben elsikkadtak eddig. Kiderült, hogy Varju László lemondott az MSZP-n belüli ügyvezetői posztjáról, s az is, hogy bizony Juhász Ferenc, az MSZP elnökhelyettese is meglebegtette lemondását. Őket (ugyancsak sajtóértesülések szerint, melyeket mindketten tagadnak) Lamperth Mónika pártbeli előremozdítása billentette ki a lelki egyensúlyból.
Török Gábor politikai elemző a helyzetet, amelyben az MSZP leledzik, úgy magyarázza az Index.hu-nak: a kabinet bársonyos reform koncepciója tulajdonképpen annyi, hogy a kormány egy ideig nem csinál semmit, majd ha a gazdasági mutatók javulnak és a konvergenciaprogram szorítása enyhül, jóléti intézkedésekkel igyekszik visszaszerezni elpártolt támogatóinak egy részét. „Ez a vereség stratégiája. Alkalmas lehet arra, hogy némileg feljebb vigye az MSZP támogatottságát, de nem rejti magában a 2010-es győzelem lehetőségét”. Hát ennyi.
Közben pedig megérkezett a fővárosi polgárokat leginkább aggasztó kérdésre is a válasz. Igen, lesz újabb BKV-sztrájk, ha minden a legrosszabb forgatókönyv szerint alakul, akár több napig is eltarthat. A változás a korábbi munkabeszüntetésekhez képest annyi, hogy a tömegközlekedési vállalat nagyszámú szakszervezete már nem egységes, így elképzelhető, hogy amíg a buszok nem mozdulnak a garázsból, addig a metró és a villamosforgalom többé-kevésbé a szokásos módon alakul. Az már csak hab a tortán, hogy a sztrájk kezdeteként megjelölt május 27-én a magyar fővárosban mintegy 6 ezer diáknak kellene érettségiznie. A gond akkora, hogy azonnal megnyilatkozott az Oktatási Hivatal elnökhelyettese is, mondván: ha bármilyen ok miatt veszélybe kerül a vizsgák lebonyolítása, az oktatásért felelős miniszter akár érettségi pótnapot is kijelölhet.
Hogy ez megtörténik-e, az a jövő titka, mint ahogyan az is, hogy mi minden derül még ki a közelmúlt eseményeiből a közeljövőben.
