Budapest lebeg
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának gazdasági albizottsága tegnap tartott tanácskozást Budapesten. Az összejövetelen elsősorban a határszakaszok mentén meglévő gazdasági kapcsolatokról, illetve ezek fejlesztésének lehetőségéről esett szó. A képviselők megvitatták a Területi Együttműködés Operatív Program alkalmazhatóságát, illetve azokat a lehetőségeket, amelyek Magyarország és a vele szomszédos államok közötti tömegközlekedés fejlesztésével megvalósíthatóak.
A tanácskozás résztvevői nemcsak elképzelésekről, hanem azok anyagi megvalósíthatóságáról is beszéltek: a fejlesztési koncepciók finanszírozási lehetőségeiről a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese, a Magyar Export-Import Bank vezérigazgatója, a Magyar Exporthitel Biztosító vezetője, valamint az OTP Bank igazgatóságának ügyvezető igazgatója számolt be az albizottságnak.
A tanácskozásról a Magyar Szónak a gazdasági albizottság társelnöke, az MSZP-s Baráth Etele számolt be. „Nagyon konkrét ügyekkel foglalkoztunk: a határátkelés, a határ átjárhatósága volt a központi kérdés. A Vajdaság ilyen szempontból nehéz helyzetben van, hiszen Magyarország a schengeni övezet irányába és Horvátország felé egyaránt nyitott már. A gondok Vajdaság és Kárpátalja esetében jelentkeznek, de ennek ellenére e határszakaszok esetében is lehetne szó újabb határátkelők megnyitásáról” – mondta a politikus, majd hozzátette: a vízumrendszer ebben az esetben is súlyos problémát jelent, hiszen nemcsak a személyi kapcsolattartást nehezíti, hanem a gazdasági együttműködést is, hiszen az árucikkek hétköznapi forgalmát is akadályozza. „Ennek kapcsán a magyar Országgyűlésben megkezdődött egy ötpárti egyeztetés, amelyet a kormány szervez. Ugyanakkor a szerb–magyar kormányközi kapcsolatokban is szóvá tesszük ezt a kérdést. Azt várjuk, hogy olyan kormánya legyen Szerbiának, amelyben a magyar képviselőknek is szerepük lehet, s attól a pillanattól kezdve ezek az egyeztetések gyorsabbak és eredményesebbek lehetnek” – szögezte le Baráth Etele.
Amikor néhány hónappal ezelőtt Vojislav Koštunica miniszterelnökként Budapesten járt, Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő közölte vele, hogy unós forrásokból 50 millió euró áll rendelkezésre a következő öt évben a két ország közti határ menti gazdasági együttműködés előmozdítására. A gazdasági albizottság elnökét arról is megkérdeztük: vajon ez az összeg akkor is rendelkezésre áll-e, ha Belgrádban esetleg radikális vezetésű kormány alakul. „A magyar kormány mélyen elkötelezett a gazdasági kapcsolatok további erősítésében, s ennek érdekében türelmet és jóindulatot tanúsít a kétoldalú kapcsolatokban. Miután tudjuk, hogy ezek a kapcsolatok akkor élnek, ha alulról felfelé építkeznek, a kormány csak ráerősíthet ezekre a folyamatokra, de nem tudja irányítani azokat. Az alulról jövő építkezés a fontos, és a magyar kormány természetesen továbbra is biztosítani fogja ezeket az összegeket az együttműködés támogatására” – hangsúlyozta Baráth Etele.
A politikus elmondta: napirenden van a magyar–szerb–román határszakaszt felölelő vasútvonal rekonstrukciójának kérdése a három ország között, azonban, hogy ez mikor valósul meg, arról nem tudott beszámolni. Hozzátette: a gazdasági albizottság ülésén jelen voltak azoknak a bankoknak a vezetői is, amelyek nemzetközi kapcsolatokkal foglalkoznak, s mellettük jelen voltak a gazdasági kamarák képviselői is a határok mindkét oldaláról. „Azt nézzük, hogyan bonthatóak le azok az akadályok, amelyek a hétköznapi gazdasági kapcsolatokat akadályozzák. Egyszerűsíteni lehet az engedélyezési eljárásokat, el lehet fogadtatni az érintett államokban az európai normákat, minősítési eljárásokat közössé lehet tenni, áruforgalmat lehet bonyolítani azokon a határokon, ahol eddig csak személyforgalom volt – mindezt meg lehet oldani, s azon vagyunk, hogy ezeket a nehézségeket felszámoljuk” – mondta Baráth Etele.
