Parlamenti emlékülés, megemlékezések és koszorúzások – így emlékezett tegnap Magyarország az 1956-os forradalom emlékhelyein Nagy Imre és mártír társai kivégzésének ötvenedik évfordulóján, az ötvenhatos vértanúk emléknapján.
Kerek fél évszázaddal ezelőtt, 1958. június 16-án végezték ki Nagy Imrét, az ’56-os forradalom miniszterelnökét és vádlott-társait. Újratemetésük 1989. június 16-án a magyar rendszerváltás jelképes kezdete lett. Az eseményről már szombaton megemlékezett Sólyom László köztársasági elnök, aki az Országos Széchényi Könyvtárban rendezett emlékülésen tartott beszédében kijelentette: Nagy Imre történelmi nagysága és az egész forradalomra visszavetített szerepe azon alapult, hogy nem mondta ki a Kádárt legitimáló mondatot, inkább meghalt. „Nagy Imre és mártírtársainak méltó temetése tette az egész ország és mindenki számára nyilvánvalóvá és nyilvánossá, hogy a Kádár-rendszer hazugságra épült, hogy nem volt legitim, hogy 1956 forradalom volt, és nem ellenforradalom” – szögezte le az államfő, aki szerint az 1956-os forradalomhoz való hűség, az arra hivatkozás jogossága áll vagy bukik azon, engedjük-e összemosni a szabad Magyarországot az 1989 előttivel. „1956 emléke nem nyugodhat két ellentmondó és egymást kizáró hagyományon. Ha valaki forradalommal is, Kádárral is fenn akarja tartani a folytonosságot, nem ünnepelhet tiszta lelkiismerettel” – figyelmeztetett Sólyom László.
A tegnapi hivatalos központi állami megemlékezések reggel kezdődtek a Vértanúk terén, ahol katonai tiszteletadás mellett a közjogi méltóságok, Nagy Imre családtagjai és a Nagy Imre Társaság és Alapítvány képviselői rótták le tiszteletüket az egykori miniszterelnök szobra előtt. Az eseményen jelen volt Mécs Imre országgyűlési képviselő, egykori halálraítélt, Boross Péter volt miniszterelnök, Lendvai Ildikó, az MSZP, Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője, Hiller István kulturális, Szekeres Imre honvédelmi miniszter, valamint Kállai Ernő kisebbségi ombudsman.
Az ünnepi program az Ötvenhatosok terén lévő emlékműnél koszorúzással folytatódott. Itt katonai tiszteletadás mellett az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a kormány, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság nevében egyetlen közös koszorú elhelyezésével rótta le kegyeletét Nagy Imre és 225 kivégzett mártírtársa emléke előtt Sólyom László, Mandur László, a parlament alelnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke, illetve Kiss Péter kancelláriaminiszter a kormány képviseletében. Jelen volt Nagy Imre unokája, Jánosi Katalin, valamint a budapesti nagykövetségek képviselői is. Az MSZP-t és az MDF-et a frakcióvezetők képviselték a rendezvényen, de a Fidesztől, a KDNP-től és az SZDSZ-től senki sem volt ott.
Ezt követően a Kisfogházban, az 1958-as kivégzések helyszínén tartottak megemlékezést. Minden helyszínen erős rendőri biztosítás mellett, de incidensek nélkül sikerült koszorúzni.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap estére parlamenti emlékülést hívott össze, s arra meginvitálta az államfőt, Szili Katalin házelnököt, a diplomáciai testület tagjait, Nagy Imre unokáit, az 1956-os szervezetek képviselőit, valamint a parlamenti pártok elnökeit. Azonban Sólyom László és a Fidesz már korábban jelezte: nem vesznek részt az eseményen. Az emlékülésen a tervek szerint a miniszterelnök mellett felszólalt a Szabadságharcosokért Alapítvány elnökeként Boross Péter, valamint Méray Tibor író, ötvenhatos forradalmár is.
A fővárosban a forradalom hat emlékhelyén (a Széna téren, az 1956-os emlékműnél és kopjafáknál, a Kossuth téren, a Forradalom lángjánál, a Corvin közben, a Pesti srác emlékművénél, a Műegyetemi emlékműnél, az Ötvenhatosok terén és a Nagy Imre-emlékházban) egész nap gyertyagyújtásra várták a megemlékezőket.
