Tegnap Budapesten ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának Állandó Bizottsága. A tanácskozás napirendjén szó esett a tavaly szeptemberben elfogadott nemzetpolitikai koncepció nyomán folyó munka aktuális fejleményeiről, a KMKF brüsszeli érdekképviseleti irodájának felállításáról, illetve az Autonómia Műhely munkájáról.
Szili Katalin, az országgyűlés elnöke az összejövetelt követő sajtótájékoztatón elmondta: az Állandó Bizottság tavalyi ülése óta számos olyan dolgot sikerült megvalósítani, amelyekről akkor döntés született. „Létrejött az Autonómia Műhely, amely megjelentetett egy, a nemzetpolitikára és együttműködésre vonatkozó kiadványt” – mondta a házelnök, majd emlékeztetett: a nemzetpolitikai koncepció alapján kidolgozott, a nemzeti együttműködésről szóló törvénytervezet egyeztetése folyamatban van, s reményei szerint szeptemberben már tárgyalhat róla a Magyar Országgyűlés. Szili Katalin arról is beszámolt, hogy levelet ír az ukrán házelnöknek, amelyben kéri, hogy Ukrajna törvényhozói vizsgálják felül a minap elfogadott nyelvhasználati törvényt, amely hátrányosan érinti az ottani magyarságot. „Ahhoz, hogy a vízumkönnyítések ügyében újabb előrelépés történjen, hogy akár a szavazati jog nélküli kettős állampolgárság megadásáról lehessen tárgyalni, ahhoz további párbeszédre van szükség a magyar politikai erők között. Kérdéses az is, hogy van-e együttműködési készség a magyar parlamenti frakciók között abban, hogy a magyarigazolvány felhasználási körét a kapcsolattartási lehetőségek egyszerűsítésével bővítsék” – mondta a házelnök annak kapcsán, hogy a kárpátaljai és a vajdasági képviselők ismételten kifejtették a vízumszerzési nehézségekkel kapcsolatos aggályaikat.
Kovács Tibor, a Bizottság MSZP-s elnöke közölte: a bizottság nagyra értékelte azt a munkát, amely az elmúlt években az albizottságok rendszerében folyt, hiszen ezek az albizottságok készítették el azt az infrastrukturális-fejlesztési javaslatot, amelyet a tegnap összeült grémium is megvitatott. „A kormányzat szándéka, hogy az érintett országok kormányaival egyeztetve ebből a javaslatból egy törvénytervezetet készítsen, amely a későbbiekben érvényesíthető is lesz” – szögezte le az elnök. A schengeni vízumrendszerrel kapcsolatos gondokról szólva Kovács közölte: a külügyminisztériumnak az ülésen lévő képviselője ígéretet tett, hogy a még meglévő problémákra megpróbálnak megoldást találni. „Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy Magyarországnak érvényesíteni kell azokat a jogszabályokat, amelyeket az EU-val szemben vállalt, azoktól nem tud eltérni, de mindent megtesz annak érdekében, hogy a határon túli magyarsággal való kapcsolattartás zavartalan legyen” – mondta az elnök.
Németh Zsolt, a KMKF külügyi albizottságának társelnöke az összejövetelt követően elmondta: magyar–magyar kapcsolattartás szempontjából kulcsfontosságú közlekedési infrastruktúra fejlesztésére vonatkozóan az Állandó Bizottságban elhangzott, hogy a közúti, a vasúti, a vízi és a tömegközlekedési lehetőségeket bővíteni kell a határtérségben. „Foglalkoztunk a státusztörvény oktatási-nevelési támogatásról szóló részének esetleges módosításával is. Azt szeretnénk, hogy amennyiben mód van rá, a támogatásban részesülhessenek az óvodás gyermekek is. A másik fontos kérdés a vízumrendszerre vonatkozott: a vajdasági és kárpátaljai magyarok jelezték, hogy sokba kerül a vízum, s hogy nehéz hozzájutni” – mondta Németh, aki egyetért a határon túli képviselőkkel abban, hogy ezt a kérdést úgy lehetne egyszerűsíteni, ha a magyarigazolvánnyal lehetne a többszöri beutazásra jogosító dokumentumhoz hozzájutni. „A kormányzat vállalta, hogy elvégzi az ezzel kapcsolatos szakmai elemzéseket, emellett pedig megfogalmazott egy olyan javaslatot, amely könnyítést jelenthet a kapcsolattartás szempontjából, ugyanis a jövőben meghívóleveleket adhatnának ki a határon túli magyar szervezetek” – hangsúlyozta Németh Zsolt.
Az Állandó Bizottság értekezletén a vajdasági magyarságot a VMSZ részéről Tóth Tivadar, a VMDP részéről pedig László Gyula képviselte. László Gyula a Magyar Szónak nyilatkozva elmondta: a vajdasági képviselők két dolgot javasoltak az Állandó Bizottságnak. „Egyfelől azt, hogy az óvodások is kaphassanak oktatási-nevelési támogatást, hiszen Szerbiában kötelező legalább egy évig óvodába járni, másfelől pedig azt, hogy a schengeni vízumrendszer nehézségein úgy könnyítsen a magyar fél, hogy tegye lehetővé: a magyarigazolvány felmutatásával az érintettek díjmentesen juthassanak többszöri beutazásra jogosító, tartózkodásra jogosító dokumentumhoz. A magyar kormány jelenlévő képviselői az első javaslatunk iránt nyitottnak mutatkoztak, azonban a vízumkényszer könnyítése kapcsán megfogalmazott indítványunk nem talált náluk politikai támogatásra” – mondta a képviselő.
