2024. július 18., csütörtök

Semmi sem az, aminek látszik?

Nem könnyű az élete egy pártelnöknek, főleg ha új a poszton. Fodor Gábornak épphogy sikerült hajszálnyi fölénnyel megnyerni az elnöki tisztségért vívott küzdelmet, a párton belül máris újabb csalást szimatoltak egyesek. Aztán, amikor ezt a támadást maga Kóka János, a korábbi elnök hárította el utódja elől, Fodornak a köszönetnyilvánítás helyett azzal kell foglalkoznia, hogyan csavarja ki korábbi ellenlábasa, későbbi segítője kezéből a frakcióvezetői helyet.

Mert az új elnök a szokásjoggal összhangban új frakcióvezető is szeretne lenni, a régi elnök szerint meg neki pont jó ott, a képviselőcsoport élén. Mivel beköszöntött a nyár, a szabad demokraták magánélete meg egyébként is mindig roppant érdekes, így nem csoda, ha a magyar sajtó tételesen foglalkozik ezzel a kérdéssel.

Mint ahogyan azt is körömrágva várja mindenki, hogy miről fog beszélgetni négyszemközt a liberális politikus Orbán Viktorral és Gyurcsány Ferenccel. A Fidesz-elnökkel folytatandó randi lesz előbb, ezt már ma (szombaton) megejtik, a kormányfővel való találkozó meg csak kedden esedékes. Orbán az előrehozott választásokról, Gyurcsány a kormány külső támogatásáról beszélgetne, Fodor viszont inkább az alkotmány védelméről, a versenyképességről és a tiszta közélet megteremtéséről csevegne. Korábban ugyan hajlandó lett volna egy-két szót ejteni az előrehozott választásokról is, de aztán azt mondta: egy ilyen opció jelenleg nem szolgálná az ország érdekét, illetve, hogy a Fidesz környékén azt tervezgetik, hogyan kellene átalakítani a magyar közjogi berendezkedést, ha a jelenleg ellenzéki párt kétharmados többséget szerez egy majdani parlamentben. A Fidesz-vezér szerint „indokolatlanok a kijelentés mögül kivillanó félelmek, mert a (csoda esetét leszámítva) az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többséget egy párt egyedül nem tudja megszerezni”.

Van is oka ilyet mondogatni, legalábbis a Népszava meg nem nevezett informátorai szerint. Az erősen kormányközeli napilap ugyanis úgy tudja: a Fidesz vezérkar megorrolt Stumpf Istvánra, a Századvég vezetőjére, Orbán egykori kancelláriaminiszterére, aki időnap előtt túlságosan nyíltan elemezte egy kétharmados választási győzelem esetén a Fidesz előtt álló lehetőségeket. Stumpf ugyanis még májusban arról beszélt a nyilvánosság előtt, hogy ha a Fidesz besöpri a kétharmadot, akkor ő elképzelhetőnek tartja, hogy Orbán nyolc évre köztársasági elnök lesz. A Kossuth rádióban elhangzott elemzés szerint a közjogi rendszer módosítása nem jelentene elnöki rendszert, de számos terület kikerülhetne a négyéves ciklusok hatálya alól. A Fidesz vezetősége szerint az ex-kancelláriaminiszter ezzel muníciót adott a szocialistáknak, illetve az SZDSZ-nek: az MSZP „ijesztgethet” a közjogi berendezés esetleges fideszes átalakításával, az SZDSZ pedig (ugyanerre hivatkozva) elállhat az előrehozott választások esetleges támogatásától.

A Fideszre amúgy is rájárt a rúd a héten: a Medián felmérése szerint az Orbán-beszéd kiszivárgását követően csökkent a párt támogatottsága. Persze így is bőven az MSZP előtt jár, de az irány aggodalomra adhat okot ellenzéki körökben és örömre a kormánypárt soraiban.

Az MSZP viszont igazán ünnepelhetett a héten. Gyurcsány Ferenc rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Mercedes gyártója úgy döntött: kelet-európai gyárát nem Lengyelországban és nem Romániában, hanem Kecskeméten építi meg. Nagy dolog ez Magyarország számára, olyannyira, hogy még az ellenzéki sajtó sem talált rajta fogást. Egyelőre legalábbis. Mert a presztízs egy dolog, a nagy állami támogatás meg egy másik. Egyes számítások szerint a Daimler 35-40 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatást kaphat a beruházáshoz, de az üzlet így is megéri, a GDP-t ugyanis 1-1,5 százalékkal meglódíthatja az autógyár.

A heti érdekességek között a „futott még” kategóriában említhetjük, hogy tovább folytatódik a vígjáték, amelynek központi témája, hogy Demszky Gábor főpolgármester egy kicsit meg akarja szorongatni a Sziget Fesztivál szervezőit, miközben a fővárosi fideszes politikusok teljes erejükből védik a rendezvényt, az átlagos médiafogyasztó meg néz ki a fejéből, hogy mekkorát fordult a világ. A már hagyományosnak számító melegfelvonulást a rendőrség előbb megtiltotta, majd megengedte, majd a szélsőjobb bejelentette, hogy ők pedig ellenfelvonulni fognak. Ha utóbbi nem történik meg, valószínűleg nagyobb teret kaptak volna azok a(z amúgy liberális szellemiségű) sajtókommentárok, amelyek szerint az azonos neműek kapcsolatának egyenjogúságáért küzdők valószínűleg nagyobb eredményeket érnének el, ha nem vonulgatnának demonstratívan ide-oda, hanem magánéletüket (csakúgy mint az ellenkező neműek többsége) az intim zónában tartanák.

A magyar közéletben azonban az az igazán szép, hogy semmi sem az, aminek látszik. Akár össznépi ki-kivel-van társasjátékot is lehetne kezdeni, bár elég valószínűtlen, hogy lenne zsűri, amelyik a valóságnak megfelelő eredményt tudna hirdetni.