2024. július 18., csütörtök

Enyhíteni kell a szórványmagyarság gondjait

Németh Zsolt, Duray Miklós, Vetési László és Gedei József a sajtótájékoztatón (Mihájlovits Klára)

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma keretében tegnap alakult meg Budapesten a Szórvány Munkacsoport. A testület felállításáról a KMKF külügyi és Európa-ügyi albizottsága tavaly októberi ülésén döntött. A tegnapi összejövetelen a munkacsoport kialakította szervezeti és működési rendjét, illetve meghatározta céljait és stratégiáját.

A Szórvány Munkacsoport megválasztotta vezető tisztségviselőit: elnöke Vetési László, három alelnöke pedig egy-egy régiót (a nyugati magyarságot, a Kárpát-medencei szórványt és a speciális adottságokkal rendelkező, egyéb kisebb közösségeket) képviseli.

A Kárpát-medencei magyarság egyik legnyomasztóbb problémája a szórványosodás folyamata. A rendszerváltozást követő időben az elvándorlás, az asszimiláció és az alacsony születésszám következtében drámai méreteket öltött a szórványosodás folyamata” – hangsúlyozta a találkozó szünetében tartott sajtótájékoztatón Németh Zsolt, a külügyi és Európa-ügyi albizottság fideszes társelnöke. Elmondása szerint erre a jelenségre reagált Duray Miklós, amikor az Alsódoboki Kezdeményezés keretében elindította a Szórvány Munkacsoport létrehozására irányuló munkát. Németh Zsolt kiemelte: a KMKF olyan intézménye a magyar nemzetpolitikának, amelyben konszenzusos alapon tudnak együttműködni a magyarországi és a határon túli legitim politikai szervezetek. A társelnök bízik benne, hogy ez a szervezet kellő támogatást tud majd nyújtani az új munkacsoportnak. A tervek szerint a Szórvány Munkacsoport 2010 szeptemberére elkészíti azt a stratégiai koncepciót, amely mentén a magyar politikum képes kezelni a szórványosodás folyamatát.

Gedei József, a külügyi és Európa-ügyi albizottság MSZP-s társelnöke köszönetét fejezte ki Duray Miklósnak, amiért kezdeményezte a szórványmagyarság ügyével való foglalkozás ilyen jellegű intézményesítését. A felvidéki politikus ennek kapcsán emlékeztetett: a Kárpát-medencei szórványmagyarság úgy jött létre, hogy spontán vagy tervezett módon más népcsoportok települtek a magyarok közé, a nyugati pedig úgy, hogy magyarok települtek ki hazájukból máshová. „A szórvány azonban szórvány, akárhogy is jött létre, s nekünk összefogva, a magyarországi szervezetek és az anyaország nagyon határozott támogatásával kell a szórványosodás folyamatát megállítani vagy mérsékelni” – hangsúlyozta Duray Miklós.

Vetési László, a munkacsoport elnöke az erdélyi egyházak képviseletében érkezett Budapestre. Elmondása szerint a Miniszterelnöki Hivatal mellett létrejött Szórvány Tanácsnak is a tagja, ami megnehezítette, hogy az elnöki jelölést elfogadja. Ennek ellenére kiemelte: a KMKF és a MeH mellett működő két szórvány munkacsoport egymást kiegészítő tevékenységet folytat majd. „Pontosan körvonalazható, hol fejeződik be a szakmai előkészítő és stratégiai munka, és hol kap szerepet a cselekvés, a stratégia megvalósítása” – szögezte le az elnök. Emlékeztetett: teljesen más gondokkal és feladatokkal kell szembenéznie a nyugat-európai, az ausztráliai, az észak- vagy dél-amerikai emigráció tagjainak, illetve a Kárpát-medencében szórványban élő magyar közösségeknek.

A Szórvány Munkacsoport tevékenységében a szórványkérdés elismert magyarországi és határon túli szakértői kaptak helyet, akiknek feladata a szórványmagyarsággal kapcsolatos kérdések rendszeres áttekintése lesz.