Turizmus szempontjából Magyarország, azon belül elsősorban a határ menti megyék, települések fokozottan számítanak a környező országok polgáraira, illetve arra, hogy sikerül őket néhány napra-hétre elcsábítani egy kis üdülésre, pihenésre, kikapcsolódásra. Nem kivétel ez alól Békés megye sem. A határ menti együttműködéseket elvileg az Európai Unió különböző programjai is igyekeznek elősegíteni.
Domokos László, Békés Megye Önkormányzatának elnöke, a Magyar Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes alelnöke arról számol be lapunknak, hogy az unió kínálta lehetőségek csak lehetőségek maradnak a jelenlegi gazdasági helyzetben, vagy meg is valósulhatnak.
– A lehetőségek megvalósulhatnak. A magyar gazdasági erőtér Trianonban hatalmas sérülést szenvedett el, s az EU-s integráció erősödésével ez a sérülés fokozatosan csökken. Elsősorban Erdély és a Partium, valamint a Felvidék vonatkozásában, de lassanként ez a hatás érvényesül Kárpátalja és Vajdaság irányában is. Egy-egy régiót tekintve eltérőek a lehetőségek, de azt azért látni kell, hogy előrelépések tapasztalhatóak.
Konkrétumokra is vannak példák?
– A vasút konkrét példa. 1945 előtt két nyomtávos vasúti pálya vezetett Nagyvárad irányába, amit a II. világháború után fel kellett számolni, s most uniós támogatásból igyekszünk újjáépíteni. Meggyőződésem, hogy először az infrastruktúrát kell megújítani, hiszen a vasútvonalak, a hidak, a közutak az elmúlt 80 év alatt igen nagy sérüléseket szenvedtek. Márpedig éppen ezek megléte teremtheti meg az emberek és az áru szabad forgalmát, ezért helyreállításuk alapvető fontosságú. Legalább ekkora feladat a kulturális hidak megújítása, a vendégváró, turisztikai kapcsolatok újjáépítése, hiszen a mindennapok, az egyszerű emberek szintjén is meg kell jelennie a kapcsolattartásnak. Békés megyében például a romániai vendégvárás igencsak felértékelődött az utóbbi időben: a megyei idegenforgalmi központokban az eltöltött vendégéjszakák számát illetően a romániai látogatók állnak az első helyen, a másodikon a németek, a harmadikon pedig a szerbiaiak. Ezeket a kapcsolatokat ápolni, erősíteni kell. Például a megyei Jókai Színház a vajdasági magyar színházakkal és a temesvári, nagyváradi magyar színházakkal igyekszik jó együttműködést kialakítani. Tervei között szerepel, hogy színdarabot mutasson be minden szomszédos országból: külhoni rendező által színpadra álmodott külhoni előadásokra számítanak.
A központi, állami, irányított kapcsolattartás helyett az emberek, intézmények kapcsolattartására építenek?
– Mi úgy látjuk: a kultúra és a turizmus lehet az összekötő kapocs a különböző országokban élő emberek között. Békés megye a Kárpát-medence geometriai központja, centrális elhelyezkedése van, s azzal, hogy perifériára szorultsága feloldódik az EU-s csatlakozási folyamat következtében, újraértékelődnek a gazdasági kapcsolatai, befektetései, üzleti kapcsolatai, kulturális együttműködési lehetőségei és az emberek közötti kapcsolatai is. Mindehhez vissza kell épülnie a megyének, s a megyei önkormányzat ebben úgy próbál segíteni, hogy nagyon szorosra fűzte az együttműködést az aradi, a bihari régióval. Békés az említett megyékkel vegyes bizottságot működtet, amelyben a fejlesztési programokat közösen veszi számba és próbálja előmozdítani a romániai féllel. Vajdaság irányában is erre törekszünk. Ugyanakkor déli szomszédunkkal nem ilyen egyenletes a kapcsolattartás: a legutóbbi találkozásunk a vajdasági vezetéssel egy jó évvel ezelőtt történt.
Kulturális együttműködés szükségességéről beszél. Ugyanakkor tudjuk, hogy amikor válság van, elsőként a kultúrára szánt pénz fogy el…
– Meggyőződésem, hogy a kulturális kapcsolatokat fejleszteni, ápolni kell. A megyei önkormányzat intézményei, a színházak, a könyvtárak, a múzeumok, az iskolák is együttműködhetnek. Azt se feledjük el, hogy számos Békés megyei település testvérvárosi kapcsolatban áll vajdasági településekkel! Az ilyen jellegű együttműködés fejlesztésére mindig kell pénzt találni, hiszen stratégiai jelentőségű kapcsolatokról van szó. Az elmúlt két és fél évben arra törekedtünk, hogy megteremtsük a megyei önkormányzat pénzügyi egyensúlyát, s ez lehetőséget adott arra, hogy stabil partnerré váljunk a kulturális intézmények, programok finanszírozásában. Fontosnak tartjuk, hogy a kulturális programok ne csak szűk közönség számára, hanem a szélesebb rétegeknek is elérhetőek legyenek, hogy piaci értékük legyen, s az emberek hajlandóak legyenek energiát és pénzt áldozni egy-egy ilyen rendezvény meglátogatására.
Jómagam megyei elnökként hangsúlyt helyezek arra, hogy minden egyes megyei rendezvényen határon túliak is jelen legyenek. Vajdaságból, a Partiumból egyaránt. Az elmúlt két évben többtucatnyi olyan rendezvényünk volt, ahová vendégeket hívtunk ezekből a térségekből, s a vendégek között egyaránt voltak magyarok és nem magyarok is.
A Békés Megyei Önkormányzat a könyvtárak együttműködésében különösen nagy lehetőségeket lát: az internet világában az utak és távolságok már nem jelentenek akkora akadályt, a könyvtári együttműködés megvalósítása a szellemi innovációs képességen múlik, s ezért fejlesztjük a Tudásház-programot, amely a közép-európai tudásanyaghoz való hozzáférést tenné lehetővé digitalizált formában. A világháló az oktatásban is egyre nagyobb szerepet kap, amellett arról sem kell megfeledkezni, hogy az idegenforgalmi célok kiválasztásakor is egyre többen hagyatkoznak ma már a világhálóra. Ezért fektetünk több százmillió forintot ebbe a programba.
