Brassói tudósítónktól
Teljességében alkotmányellenes a román Képviselőház által május végén elfogadott választási törvény, amely egyfordulós egyéni választókerületes szavazásról rendelkezik – így döntött szerdán az Alkotmánybíróság.
Az új választási rendszer szerint a képviselőket és szenátorokat egyéni választókerületben, egyetlen fordulóban választották volna meg, így a legtöbb szavazatot megszerző jelölt jutott volna mandátumhoz. Szavazatvisszaosztás nem lenne, a töredékszavazatok elvesznének, igaz, eltörölték volna a jelenlegi 5%-os küszöböt.
Mivel az egyfordulós egyéni választókerületes rendszer miatt veszélybe került a magyar kisebbség képviselete (elsősorban a szórvány megyékben), a törvénybe foglalták, hogy azokban a megyékben, ahol egy kisebbség aránya meghaladja a 7%-ot, de egyik választókerületben sem nyer a kisebbségi képviselőjelölt, az abszolút számban a legtöbb szavazatot kapó kisebbségi jelölt szintén mandátumhoz jusson.
Lett volna egy másik előnye is az új rendszernek. A küszöb eltörlésével minden akadály elhárult volna a rivális erdélyi magyar politikai pártok versenye elől. A verseny ellenére vélhetően ugyannyi magyar honatya ült volna a Képviselőházban és a Szenátusban, mint eddig. Ám mielőtt még bárki is bánkódni kezdene amiatt, hogy a nemes verseny az Alkotmánybírósági döntés nyomán ismét veszélyes acsarkodássá süllyed, hadd jelezzem, hogy az egyfordulós egyéni választókörzetes választási rendszernek lett volna két olyan negatív következménye, amely a romániai magyar politizálást már középtávon eredménytelenné avatta volna.
Az egyik: a 7 százalékban magyarok lakta megyékben nagymértékben lecsökkenne a motiváció a magyar jelöltekre való szavazásra. Ezekben a megyékben a magyar pártok kampánya is fölöslegessé válhatna. Ez mindenképpen a román pártokra való szavazásra ösztökélheti az ezekben a megyékben élő magyarokat, hosszabb távon pedig akár etnikailag vegyes pártok megjelenését is elősegítheti.
A másik: a többségi elv érvényesítése esetén rendkívül kicsi lett volna az esélye a koalíciós kormányzásnak. Ez az RMDSZ-re nézve azt jelentette volna, hogy a magyar érdekképviselet nem lesz tagja többé a román kormánynak – hiszen nem lett volna szükség szavazataira a Parlamentben –, sőt, azt is, hogy még potenciális támogatóként sem jelenhetne meg a politikai porondon, s ezzel eltűnne a sajátosan kisebbségi érdekek megjelenítése is az országos politikai döntések meghozatalának háza táján. Vagyis a magyarság jelentős mértékben elveszíthette volna befolyását és súlyát a romániai politikai életben.
Az Alkotmánybíróság döntésének eredményeképpen valószínű, hogy a 2008-as választásokkor alkalmazott választási törvény szerint zajlanak le az őszi parlamenti választások, mivel fél évvel a választások előtt már nem lehet megváltoztatni az ezt szabályozó törvényt.
Ám ez sem biztos! Victor Ponta miniszterelnök és politikai alakulata, a Szociáldemokrata Párt ugyanis az Országos Integritási Ügynökséghez fordul, mert szerintük az Alkotmánybíróság két tagja is összeférhetetlen talláros megbízatásával. Ha ezt az OIÜ megállapítja, akkor minden döntés, amelyet az Alkotmánybíróság meghozott, és a két alkotmánybíró is aláírta, semmis. Azaz akkor érvényben marad a május végén elfogadott új választási rendszer.
Romániában a politikai porondon ma már csak egyvalami biztos: az, hogy semmi sem biztos.
