Brassói tudósítónktól
Népszavazás lesz vasárnap Romániában. Arról döntenek a választók, hogy leváltják-e a felfüggesztett köztársasági elnököt, Traian Băsescut, akit a kormánykoalíció pártjai azzal vádolnak, hogy alkotmányt sértett. A referendum akkor lesz érvényes, ha a választók fele elmegy szavazni.
A népszavazás érvényességének részvételhez kötését öt évvel ezelőtt Traian Băsescu még mélységesen antidemokratikusnak nevezte, most azonban éppen ez az alkotmányossági kitétel mentheti meg. Pártja, a Demokrata Liberális Párt ezért a referendum bojkottjára buzdít. Hasonlóan vélekedik a Magyar Polgári Párt is, Szász Jenő szerint Traian Băsescu – akivel egy ízben Erdély Romániához való csatlakozása napján együtt koccintott Bukarestben – a kisebbik rossz. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a részvételre szólította fel szavazóit, akinek azt tanácsolta: mérlegeljenek, döntsenek és lelkiismeretük szerint szavazzanak.
Romániában hetek óta folyik az iszapbirkózás Traian Băsescu és megfogyatkozott hívei, valamint politikai ellenfeleiből lett halálos ellenségei közt. Mindkét tábor hazugot kiált a másikra. És mindenkinek igaza van. Hazudnak reggel, hazudnak délben és hazudnak este a hatalom és az ellenzék politikusai. Azt akarják elhitetni, hogy a másik csoporttal ellentétben ők kizárólag az ország javát, a jogállamiságot, a demokráciát kívánják szolgálni. Eközben egyetlen céljuk van: megszerezni, illetve megőrizni a teljhatalmat.
Traian Băsescu rovására sokkal több írható, mint javára. Az elnök-játékos ugrasztotta össze a társadalom különböző kategóriáit. Előbb a mogulokat becsmérelte, majd a költségvetésből élőket szidta, aztán a társadalmi segélyből tengődőket sajnálta le. Semmibe vette az állam intézményeit, azokat saját érdekeinek rendelte alá. Csicskássá alacsonyította miniszterelnökét, és magára vállalta a kormányfői teendőket is. Először, amikor ötvenszázalékos béremelést ígért a pedagógusoknak, azután amikor valójában harmadával csökkentette az állami alkalmazottak bérét, megadózta az ezer lejnél (230 eurónál) nagyobb nyugdíjakat, egészségbiztosítási illetéket fizettetett azokkal az idős emberekkel, akiknek szervezetét éppen az egyoldalú táplálkozás, az éhezés, a nélkülözés kezdte ki. Elnöksége legnagyobb eredményének Băsescu azt tartja, hogy függetlenné vált az igazságszolgáltatás. Legfeljebb az igazságtól – fűzhetik gyorsan hozzá az erdélyi magyarok, mert elég, ha csupán a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében meghozott ítéletre gondolnak.
Traian Băsescu javára írható, hogy parolázott a székelyekkel, pálinkázgatott velük, s először történt meg hosszú évek után, hogy a székelyföldi beruházások a lakosság arányához mértek voltak. Igaz, nem nagyobbak.
Ellenségével, Crin Antonescuval – aki leváltása esetén utóda lesz –, nos vele sem áll az erdélyi magyarság jobban. Ugyan ő látszólag nem a gyűlölet prófétája, mint Băsescu, sőt, a társadalmi párbeszéd szükségességét szajkózza, mégis zsigerből utasított vissza minden dialógust a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának ügyében. Büszkén hirdette, hogy amíg ő él, addig önálló magyar szak nem lesz, mert ez itt Románia. Nehéz megállapítani, hogy Antonescu nacionalizmusa ragadtatta-e eme populizmusra vagy demagógiája késztette a sovén szerepjátszásra. Ám ez egyre megy!
A vasárnapi romániai népszavazásnak tétje van. A referendum akkor lesz érvényes, ha a választók legalább fele voksolni fog. A nagy arányú részvétel nyomán érvényes népszavazás a demokrácia kisebb fajta győzelme lenne. Ha a részvétel kisebb lesz, Traian Băsescu marad az elnök, még akkor is, ha mint a közvélemény-kutatások valószínűsítik, a szavazók több mint 70 százaléka az elnök menesztését kívánja. Az érvénytelen referendum a politikai káosz tornáca lenne, mely a még nyomelemeiben megmaradt társadalmi prosperitást hosszú évekre felszámolná, s Románia visszatérne a nyolcvanas évekbe.
