Brassói tudósítónktól
Szeptember közepéig Romániában az ideiglenes elnök, Crin Antonescu marad az államfő, a felfüggesztett elnök, Traian Băsescu pedig a pályán kívülre szorulva várhatja az Alkotmánybíróság végleges döntését. A vasárnapi népszavazás kimenetele illusztrálja az ország adminisztrációjának több évtizede tartó csődjét.
A vasárnapi népszavazáson annak kellett volna eldőlnie, hogy akarja-e a romániaiak többsége, hogy továbbra is Traian Băsescu legyen az ország elnöke, vagy sem. Noha a Velencei Bizottság korábban úgy foglalt állást, hogy az Európai Unióban a népszavazás érvényességét nem lehet részvételi küszöbhöz kötni, Brüsszel mégis ráerőltette a román kormányra, hogy elfogadja: a referendum csak akkor emelkedhet törvényerőre, ha azon a lakosság legalább fele részt vesz. Traian Băsescu – a közvélemény-kutatások eredményét látva, amelyek szerint a szavazók 65–70 százaléka távozására voksolna – belekapaszkodott e küszöbbe. Ki tudja, miért, a kormány bejelentette, hogy a szavazópolgárok számát a tíz évvel ezelőtti népszámlálási eredmények alapján állapítják meg. Azaz több mint 18 millió személynek lenne szavazati joga. A referendumon 8 455 336 állampolgár adta le voksát, közülük 7 400 000 (87,52 százalék) voksoltak Băsescu leváltása mellett, 943 ezren (11,15 százalék) pedig ellene. Az Országos Választási Iroda adatai szerint a részvétel 46,23 százalékos volt, így a népszavazás érvénytelen.
Ebbe már-már mindenki belenyugodott. Csupán az Alkotmánybíróságnak kellett kihirdetnie az eredményt, és Traian Băsescu újra beköltözhetett volna az elnöki palotájába. Valami hasonlót mondott az eredmény ismeretében, mint elődje, egy havaselvi vajda: „Ha ti nem akartok engem, én akarlak titeket. És sokakat megsapkázok majd, ha visszatértem.”
Ekkor robbantak a bombák.
Az elsőt a sajtó robbantotta: az ország megyéinek lakossága kisebb, mint a szavazópolgárok száma. Ha a 18 év aluliakat kivonjuk, akkor mintegy 20–25 százalék a különbség!
A másodikat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, amelynek adatai szerint valóban mintegy 15,5, legtöbb 16 millió felnőtt lakosa van Romániának.
A harmadik bombát ismét a sajtó robbantotta: az Alkotmánybíróság már tíz évvel ezelőtt, az Alkotmány módosítására kiírt népszavazás után úgy foglalt állást, hogy az ország felnőtt lakossága mintegy 17 millió fő, így az akkori 7,5 millió szavazatot elegendőnek nyilvánította az Alaptörvény ratifikálásához.
Ezek után az Alkotmánybíróság nem mondhatta azt, hogy 18 millió szavazati joggal rendelkező lakosa van Romániának. Hogy mennyi is az annyi, azt megkérdezték az Országos Statisztikai Hivataltól és a Belügyminisztériumtól is, de senki sem tudja a pontos választ. Ezért az Alkotmánybíróság szeptember 12-éig elhalasztotta a döntést, addig igyekeznek megszámlálni a felnőtt lakosságot. Az ideiglenes elnök Crin Antonescu marad, a felfüggesztett államfő továbbra is taccsra téve. Ami változik, az a lej árfolyama: zuhan a politikai bizonytalanság miatt.
A romániai magyarok egyelőre nem örülhetnek Traian Băsescu győzelmének, amelyhez a népszavazás bojkottjával próbálták hozzásegíteni. S ha szeptember 12-én Traian Băsescu meg is nyeri a csatát az Alkotmánybíróságon, nem valószínű, hogy győzni fog.
Az őszi parlamenti választásokon a kormánypártok könnyedén megszerezhetik a kétharmados többséget. Ennek birtokában aztán bármit megtehetnek. A választások a jelenleginél is nagyobb hatalmat adhatnak Băsescu ellenfelének, Victor Ponta kormányfőnek. És ne legyenek illúzióink! Ő nem felejti el az erdélyi magyarság kiállását az elnök mellett. Lesz néhány olyan törvény, például a regionalizációs vagy az új tanügyi, amelyet minden bizonnyal betart. Amikor viszont megfeledkezik majd az erdélyi magyarokról, az a költségvetés elfogadásakor lesz.
Rossz lóra tett az erdélyi magyarság. És nem először. Mert ismét a szívére hallgatott.
