Románia területi-közigazgatási átszervezését szorgalmazza Victor Ponta miniszterelnök. A kormányfő erről csütörtökön a Megyei Tanácsok Szövetségének éves közgyűlésén beszélt. Terve figyelmen kívül hagyja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség javaslatát, de lehetőséget nyújt a Bukaresttől való teljes függőség felszámolására, s Hargita megye magyar elnöke szerint ez is valami.
Románia területi-közigazgatási újrafelosztása a jövőre tervezett alkotmányjogi reform része lesz. A decemberi választások után szerencsés esetben az RMDSZ is beleszólhat az új Alkotmány megszövegezésébe, ha a jelenlegi kormánypárt nem éri el a kétharmados többséget, vagy nem a demagóg populista Dan Diaconescu Néppárttal köt szövetséget.
A román kormányfő kijelentette, hogy megőrizné a jelenlegi megyéket, amelyek régiókba tömörülnének. A régiókat saját régiótanács vezetné és régióelnök irányítaná. A régiók a jelenlegi fejlesztési régiókkal lennének azonosak. Azaz a többségében magyarok lakta Hargita és Kovászna megye, illetve a felerészben magyarok lakta Maros Megye a központi régióhoz tartozna Fejér és Szeben megyékkel, Brassó központtal.
Az RMDSZ már évekkel ezelőtt benyújtotta a Parlamentnek a Csutak István régiószakértő által készített átszervezési tervezetet, amelyet azonban a román pártok nem támogattak. A javaslat a jelenlegi nyolc helyett tizenhat fejlesztési régió, illetve öt makrorégió létrehozását szorgalmazta úgy, hogy a három székelyföldi megye (Hargita, Kovászna és Maros) egy régiót képezett volna, és Beszterce-Naszód, Máramaros, Szatmár, Bihar, Szilágy, Kolozs megyével került volna ugyanabba a makrorégióba.
Traian Băsescu államelnök pedzette meg a tavaly az RMDSZ elképzeléséhez legközelebb, mégis távol álló lehetőséget. Hargita és Kovászna megye Brassóval képezett volna egy megyét, a két székely megye területe pedig különleges státust – kváziautonómiát – kapott volna. Brassó gazdasági potenciálja azonban veszélyes lehetett volna a székelyföldi fejlesztéseket tekintve – ellenkeztek a székelyföldi vezetők. Az RMDSZ országos vezetősége, amelynek nagy többsége marosvásárhelyi volt (köztük a szövetségi elnök Markó Béla), nem fogadhatta el ezt a javaslatot, ezzel ugyanis a maros megyei magyarság – amely hagyományosan Székelyföld része – kimaradt volna a különleges státusú magyar mikrorégióból.
A jelenlegi kormányfői javaslat gazdasági szempontból ésszerű ugyan, de a magyarok aránya a régióban kisebb lesz, mint az RMDSZ által javasolt régióban lett volna. A különleges státusról a régiótanács dönthet majd. Ha Brassó lesz a központ, erre halvány remény van, ugyanis a brassói önkormányzatok vezetői eddig megfontolandónak nevezték a kváziautonómia biztosításának a jogát.
Hargita megye vezetője, Borboly Csaba, aki a Megyei Tanácsok Szövetsége alelnöke is, úgy véli, nem butaság Victor Ponta javaslata. „A miniszterelnök szándékát én úgy fogalmaznám meg: Victor Ponta lebontaná a kormányt régiók szintjére” – nyilatkozta a maszol.ro-nak Hargita Megye Tanácsának elnöke. Úgy értékeli, hogy ha a kormányfő elképzelései megvalósulnak, akkor a megyei önkormányzatok megőriznék a jelenlegi hatáskörüket, sőt növelnék is. Borboly Csaba szerint a Ponta-féle közigazgatási reform a jelenlegi Fejlesztési Minisztérium megszüntetését eredményezné, a fejlesztésre szánt összegeket régiós alapon jobban lehet kezelni. „Számos szakterületen, például az oktatás és az egészségügy területén a döntéseket le lehetne hozni a régiók szintjére” – vázolta a további előnyöket a hargitai elnök.
