Legkevesebb félmillió magyar él szórványsorsban Romániában, de van, aki szerint 800 ezer. Azaz az erdélyi magyarok fele nem tartozik a székely vagy a partiumi tömbhöz. A decemberi választásokra készülő két magyar érdekvédelmi szervezet, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közül, csupán az utóbbi szólítja meg politikai, választási programjával a szórványt. Az EMNP célja, hogy mindkét magyar párt elérje az alternatív bejutási küszöböt, a hat képviselői és három szenátori helyet, csak a tömbben valósítható meg, ugyanakkor a szavazatok egyenlő megoszlása, s a kisebb számú magyar lakosú megyéknek visszaosztható szavazatok hiánya miatt a szórványképviselet eltűnik. Nem lenne képviselete Kolozs megyének, Kolozsvárnak sem! Miközben az EMNP autonomista programmal és a szórvány igényeinek a figyelmen kívül hagyásával kampányol, az RMDSZ igyekszik elérni az 5 százalékos küszöböt, amely a szórványképviseletet is biztosítja.
Természetszerűen illeszkedett be a választási kampány körébe a csütörtökön Brassóban megtartott Magyar szórvány napja. Két évvel ezelőtt az RMDSZ Európai Parlamenti képviselője, Winkler Gyula javasolta, hogy Bethlen Gábor születése napján, november 15-ét nyilvánítsák a szórvány napjává.
A brassói tanácskozás mottójává vált gondolatot is a nagyságos erdélyi fejedelemtől kölcsönözte a szórvány egyik legjobb erdélyi ismerője és jótevője, Szegedi László református esperes, aki 18 év óta paplakán 50 szegény sorból, rendezetlen családból származó magyar gyereknek ad ingyen szállást, és biztosít – ugyancsak ingyen – napi három étkezést, hogy elvégezhessék a középiskolát. Nem lehet mindent megtenni, amit meg kellene tenni, de meg kell tenni mindent, amit meg lehet tenni – idézte Bethlen Gábort az esperes.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette: a szórványmentésben a két évtizedes stratégiaírás után eljött a pragmatikus cselekvés ideje. Rámutatott: a szövetség szórványmenedzser-szolgálatot indított, 14 szórványkollégium működését támogatja és a Székelyföld–szórvány partnerség kiépítésével próbálja megakadályozni a településeiken tíz százalék alatti arányt képviselő, elszórtan élő magyarok beolvadását a többségi nemzetbe. „Aki szórványt épít, az tömböt ment” – mondta ki Kelemen Hunor arra a veszélyre utalva, hogy ha a szórványmagyarság lemorzsolódik, a tömb kezd szórványosodni.
A kilenc erdélyi megye képviselőinek és az RMDSZ szakpolitikusainak részvételével rendezett konferencia házigazdája, Kovács Attila, a Brassó megyei RMDSZ elnöke arról beszélt, hogy a szórványmagyarság nem engedheti meg magának a pártosodást. „Szórványban az egység jelszava nem demagógia, nem önkényuralmi látlelet, hanem a megmaradás hívó szava” – mondta Kovács Attila. Hozzátette: Brassó megye magyar lakossága ötvenezerről negyvenezerre csökkent az utóbbi évtizedben, de a drámai fogyás ellenére eddig volt ereje képviselőt juttatni a városi és megyei önkormányzatba. Ha azonban a politikai megosztás miatt nem lesz már parlamenti képviselője a szórványnak, az a fogyást is felgyorsítja, ezért a magyarság számára az igazi népszámlálás a december 9-i választás lesz – vélekedett a brassói politikus.
„Elsősorban Székelyföld nyert a szórványban élő magyarságokkal kötött kapcsolatokból. Egymás megismerését, közös értékeink felkutatását kell erősítenünk, és a magyar szolidaritás jegyében még többet kell egymásért vállaljunk” – hangsúlyozta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Hozzátette: jövő évben képviseleti irodát kívánnak nyitni a partner szórványmegyéikben, ami által még hatékonyabbá tudják tenni a közös együttműködést.
A konferencia zárógondolatát Winkler Gyula, európai parlamenti képviselő fogalmazta meg: „Mindannyian egy élő szórványnak vagyunk a munkásai: a szórvány jövőjéről beszélünk, hisz mi nem csak krónikásai akarunk lenni egy haldokló közösségnek, hanem építői az erdélyi magyar közösségek megmaradásának” – fejtette ki az EP-képviselő.
A szórvány sorsa azonban nem a saját kezében van. A tömb dönt jövőjéről azzal, ahogyan decemberben szavaz.
