Noha a vasárnapi romániai választások inkább hasonlítanak a lutrira, mintsem politikai megmérettetésre, az eredmény senki számára nem kétséges. A szociáldemokrata és a liberális pártból alakult SZLSZ szövetség minden bizonnyal nyer, a kérdés csak annyi, egyszerű vagy kétharmados többséggel.
A bal és jobboldali pártot egyetlen közös programpont köti össze: leváltani vagy ellehetetleníteni Traian Băsescu államelnököt, akinek a menesztését egyébként a románok többsége is akarja. (Az őszi népszavazáson 7,5 millióan voksoltak leváltása mellett.) Noha az Alkotmány szerint az államelnöknek nincs joga beleszólni a kormányzásba, a gazdaság- és szociálpolitika alakításába, Basescu mégis játékosként lépett a pályára. Olyan miniszterelnököt támogatott, aki az elnök szavát leste és parancsát teljesítette. Amikor 2009-ben a választási kampányban megígért 50 százalékos fizetésemelés helyett a közalkalmazottak bérét 40 százalékkal csökkentették, azt is Băsescu jelentette be. Ugyancsak ő vállalta az áruforgalmi adó növelésének az ódiumát is. Az unió legszegényebb népéből koldusszegénnyé vált románság nagy többsége annyira utálja Băsescut, hogy tömegesen szavaznak majd az államfő ellenfelének számító Szociálliberális Szövetségre. Senkit sem érdekelt, milyen ígéretekkel, programmal jelentkeznek az SZLSZ-jelöltek. A lakosság nagy része – a közvélemény-kutatások szerint – már amúgy sem hisz a politikusok ígéreteiben, mindkét oldal hazudott már szépet a 23 év demokrácia alatt. Mintegy 15 százalék azoknak az aránya, kik még hisznek a csodában, vakon követik azt a Dan Diaconescut, aki egy panellakásban működtetett televízióval szerezte vagyonát. (Jelentős összeget kért a közéleti személyiségektől, hogy szerepeljenek tévéjében, illetve azért is, hogy ne róluk szóljanak a hírek.)
Az államelnök pártja, a Demokrata Liberális Párt csatlós zsebpártjaival akár gyengébben is szerepelhet, mint a szerényen a pártvezérről elnevezett Dan Diaconescu Néppárt. A demokrata liberálisokat ugyanis Traian Băsescu az elmúlt napokban többször is megtagadta, sőt pocskondiázta.
Először indul két magyar párt – egymás ellenében – a romániai parlamenti választásokon. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség késélen táncol. A bejutási küszöb, 5 százalék körül áll a közvélemény-kutatásokban. Az alternatív küszöböt, a hat képviselői és három szenátori helyet könnyebben elérheti, de ez esetben 600 ezer szórványban élő magyar marad képviselet nélkül. Az Erdélyi Magyar Néppártra 1 százalék szavazna, s ez az alternatív küszöböt is nagy hágóvá avatja a Tőkés László védnöksége alatt működő alakulatnak. Az EMNP fizikus elnöke, Toró T. Tibor makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy a számok semmit nem jelentenek, fontosabb a hit a kettős győzelemben. Minden magyar nyer! – ígéri. A közvélemény-kutatások azonban azt jelzik, nem nyer, hanem hatalmasat nyelhet az erdélyi magyarság, és sokáig maradhat a gombóc a torkában.
Ami a lutrit illeti: a romániai választási törvény a világ legfurcsább jogszabálya. Eddig még senkinek sem sikerült megértenie. Csak annyit lehet tudni, hogy aki körzetében megszerzi a fele plusz egy szavazatot, az biztosan képviselő. Aki nem, az várhat a számítógépes visszaosztásra, egy furcsa algoritmus szerint. Végezhet körzetében több ezer szavazattal, 50 százalékkal és nem lesz belőle honatya és sereghajtóként, néhány tucat szavazattal is a Tisztelt Házba kerülhet.
Az erdélyi magyaroknak is nagyobb szükségük van a szerencsére, mint eddig bármikor. De a választók részvételére is. A nagy veszély ugyanis az, hogy a Băsescu távozását akaró románok nagy számban járulnak az urnák elé, a magyarokon pedig úrrá lehet a közöny, amit nem eloszlatott, hanem elmélyített a magyar pártok acsarkodása.
Jövő hét közepéig minden világossá válik.
