Brassói tudósítónktól
Nincs elég bársonyszék a román parlamentben. A bonyolult választási törvény eredményeként ugyanis a ma kevesebb lakost számláló Romániának mostantól kezdve 80-nal több képviselője lesz, mint eddig. A Nép Palotájának 501 széke van, és 550 képviselőt kell beültetni…
A Szociál–liberális Szövetség (SZLSZ) a 40-ből 25 megyében minden képviselői és szenátori helyet elnyert, a választókörzetek valahányában 50 százalék fölötti eredményt ért el, de a törvényhozás összetételének tükröznie kell az elért választási arányokat, így más pártok további képviselőinek beiktatásával korrigálják az eredményt.
Az adatok még nem véglegesek, de valószínűsíthető, hogy csaknem 60 százalékos eredménnyel fölényes győzelmet aratott a Szociál–liberális Szövetség (SZLSZ), 364 helyet szerzett. Az államelnök, Traian Băsescu pártja egyetlen romániai körzetet sem nyert meg, mégis elért 16,7 százalékot, így 73 mandátuma lesz. (A Moldova köztársasági körzetben is nyertek.) A szélsőségesek szavazatát az inkább demagóg és populista, mintsem nacionalista Dan Diaconescu Néppárt söpörte be, 14,5 százalékon áll 63 mandátummal. Az 5 százalékos választási küszöböt átlépte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is, 28 képviselőt és szenátort küldhet a parlamentbe. Az Erdélyi Magyar Néppárt egy százalékkal büszkélkedik, de nem lesz ott a Tisztelt Házban.
Maros, Kovászna és Hargita megyében a magyar–magyar versenyből minden választókörzetben az RMDSZ jelöltje került ki győztesen. Az EMNP nemhogy 6 képviselői és 3 szenátori mandátumot nem szerzett, amint ígérte „Minden magyar nyer” jelszavával, hanem egyetlenegyet sem. Az EMNP elnöke, Toró T. Tibor az exit poll adatainak ismertetése után nem tartott sajtótájékoztatót, eltűnt. Az újságírók kérdésére csak az egyik sepsiszentgyörgyi jelölt, Sánta Imre válaszolt: örvendetesnek nevezte, hogy megháromszorozták a helyhatósági választásokon elért eredményt. Toró T. Tibor később az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy ha az EMNP-nek nem sikerül bejutnia a parlamentbe, akkor sem vesztek el a pártra leadott szavazatok, hiszen ezek értékelvű szavazatok, amelyeknek haszna a későbbiekben meg fog mutatkozni. Hogy hol és hogyan, azt nem részletezte.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor megköszönte a magyaroknak, hogy ugyanolyan arányban elmentek szavazni, mint a többségiek. A teljes erdélyi magyarság érdekeinek képviseletére vállalkoznak – mondta Kelemen Hunor, és bejelentette, hogy a győztes SZLSZ tárgyalni fog az RMDSZ-szel az együttműködés lehetőségeiről. Victor Ponta, a Szociál–Liberális Szövetség társelnöke, Románia jövendő miniszterelnöke is jelezte: telefonon egyeztetett Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, akivel megállapodtak arról, hogy már a választások másnapján tárgyalásokat kezdenek egy kétharmados alkotmánymódosító parlamenti többség kialakításáról, amely képes végrehajtani a reformokat.
Bíró Béla politológus így értékelte a magyar–magyar párharc kimenetelét: „ Az, hogy az RMDSZ bejut a parlamentbe, korábban sem lehetett kétséges, de a szövetség az EMNP és MPP konkurenciája ellenére is képes volt 5 százalék fölötti eredményt elérni. Ismét nyilvánvalóvá vált, hogy a kisebbségi polgár nem az érzelmeinek engedelmeskedik, hanem racionálisan kalkulál. Vágyálmokkal, történelmi nosztalgiákkal, románellenes érzelmekkel és pusztán csak azokkal nem lehet szavazásra bírni. Biztonságot, politikai szakértelmet, kiszámítható politikai cselekvést akar, akár a demokrácia rovására is, hiszen valódi demokráciában, még ha lennének is róla ismeretei, a hazai politikai viszonyok közepette aligha reménykedhet. Azt is pontosan tudja, hogy mindennapjaiba csak az hozhat kisebb-nagyobb változásokat, ha választott képviselői részt vesznek a hatalomban.”
Ez azonban még kétséges. Miként az is, hogy Traian Băsescu elnök megbízza-e a kormányalakítással a győztes koalíció elnökét, Victor Pontát. A romániai politikában benne van annyi irracionalitás, hogy az államfő ujjat húzzon teljhatalomra szert tett ellenségeivel.
