Az egységes magyar médiatérért

A délvidéki magyarságot megfélemlítő atrocitások még be sem fejeződtek igazán, amikor 1944 decemberében az alakulóban lévő jugoszláv kommunista hatalom változtatott a módszerén, és úgy döntött, erőszak helyett baráti jobbot nyújt a nemzeti kisebbségeknek, és ennek a magyarság felé irányuló békülő gesztusnak volt az egyik mozzanata az anyanyelven történő tájékoztatás megteremtése, így jött ugyanis létre a Szabad Vajdaság című napilap december 24-én – hangzott el csütörtökön délután Visegrádon, az I. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón lapunk főszerkesztője, Varjú Márta előadásában, aki a rendezvény programja keretében a Magyar Szó fennállásának hetvenötödik évfordulója apropóján értekezett.

Lapunk indulása kapcsán kiemelte, nyilvánvalóan az sem volt véletlen, hogy éppen karácsonyra látott napvilágot a Szabad Vajdaság első száma, még ha a későbbiekben a vallást tekintették is az új társadalmi rendszer egyik legnagyobb ellenségének, majd hozzátette, az alapvető cél a testvériség-egység jegyében a kommunista propaganda terjesztése volt, vagyis a kisebbségek megnyerése a rezsim számára, elsősorban a legnagyobb, a félmilliónyi lélekszámú magyarságé.

Lapunk főszerkesztője az I. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozó A magyar nyelvű írott sajtó helyzete a Kárpát-medencében című programrésze keretében tartott előadásában kitért lapunk hetvenöt éves történetének legmeghatározóbb momentumaira, a különböző időszakokban tapasztalt nehézségekre, valamint arra az időszakra is, amikor a Magyar Szót a világ legjobb magyar nyelvű napilapjaként tartották számon.

Varjú Márta beszélt a Magyar Szó mellékleteiről, a ma is egyedülállónak tekinthető élőújságjairól, valamint a Magyar Szó Lapkiadó Kft. által megjelentetett különlegesebbnél különlegesebb kiadványokról is, leszögezve, a Magyar Szó nem csupán egy lapkiadó vállalat, hanem a vajdasági magyarság fontos intézménye, kiemelkedő jelentőségű szellemi központja is.

A rendezvény csütörtöki programjának kezdetén Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár tartott előadást, amelyben az egységes magyar médiatér kialakításának fontosságát hangsúlyozta, mivel – ahogyan fogalmazott – ilyen módon is szeretnék minél hatékonyabban összefogni a nemzetet, majd hozzátette, ennek jegyében kiemelt céljuknak tekintik a külhoni magyar médiumok megerősítését az egész Kárpát-medence területén. Ennek alátámasztásaként kitért a Pannon RTV új székházának kialakítására, az Ungváron megvalósult hasonló jellegű beruházásra, valamint a felvidéki és az erdélyi magyar médiumoknak nyújtott támogatásokra is. Mint mondta, a jövőben sem kívánják elengedni a külhoni magyar médiumok kezét, éppen ezért az elkövetkező időszakban is folytatni szeretnék azokat a fejlesztéseket, amelyeket az elmúlt évek során megkezdtek.

Potápi Árpád János előadásában emlékeztetett arra, hogy 2010 után radikális változások történtek a nemzetpolitikában, aminek köszönhetően előbb megalkották a megfelelő jogszabályi hátteret, majd – ahogyan fogalmazott – 2014-től Magyarország gazdasági erősödésének köszönhetően soha nem látott mértékű fejlesztési programokat indítottak el, amelyek keretében az egész Kárpát-medence területén több száz igen jelentős fejlesztés valósult meg. Leszögezte, jelenleg olyan kegyelmi helyzetben élünk, amely lehetővé teszi, hogy a magyar kormány az identitás megerősítése mellett gazdaságilag is támogassa a határon túli magyar közösségeket, családokat, a 2022-ig terjedő időszak kiemelt feladataiként pedig a magyar identitás megerősítését, a magyar családok támogatását és a gazdaságfejlesztési célok megvalósítását jelölte meg.

Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos előadásában azt hangsúlyozta, hogy mivel napjainkban mintegy 2,5 millió magyar él a Kárpát-medence területén kívül, ezért óriási jelentőséggel bír a magyar kormány diaszpóra-politikája, majd külön kiemelte a Magyar Diaszpóra Tanács létrehozását, amelynek ülésén 2018-ban már 87 meghívott és 21 megfigyelő szervezet vett részt. Kitért továbbá annak jelentőségére is, hogy a diaszpóra magyarságának képviselői egyre több esetben szólalnak meg a Kárpát-medence magyarságát érintő kérdésekben is, majd beszélt a hétvégi magyar iskolák találkozójáról, amelyet immár második alkalommal rendeztek meg, a Kőrösi Csoma Sándor Programról, amelyre idén 620 pályázat érkezett, akik közül 150 ösztöndíjas kiutaztatását tervezik a diaszpórában élő magyar közösségekhez, valamint a Petőfi Sándor Programról is, amelyben idén 75 ösztöndíjas vesz majd részt. Kifejtette, a Rákóczi Szövetséggel közös táborozási program keretében 1000 fiatal Kárpát-medencei táboroztatását tervezik, majd kitért a cserkészet kiemelt támogatásának fontosságára, illetve annak jelentőségére is, hogy az elmúlt időszakban minden nagyobb magyar közösségnél regionális diaszpóra-értekezletet tartottak, aminek kapcsán leszögezte, minden magyar diaszpóra közösség azt érzi, hogy az anyaország kinyújtotta feléjük a kezét, és korábban soha nem látott figyelemmel fordul irányukba.

A rendezvény programjának folytatásában Varjú Frigyes, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Kisebbségi és Külhoni Főszerkesztőségének vezetője a magyar közszolgálati médiának a Kárpát-medencei magyarság életében betöltött szerepéről tartott előadást, Molnár-Bánffy Kata kommunikációs szakember, a Salt Communications tulajdonos-ügyvezetője és a Képmás Kiadó ügyvezetője a nyomtatott és az online média jelenével és jövőjével kapcsolatos meglátásait osztotta meg az egybegyűltekkel, Szentesi Zöldi László, a Demokrata főmunkatársa pedig a külpolitikai újságírás múltjáról és jelenéről értekezett.

A találkozón két igen izgalmas kerekasztal-beszélgetésre is sor került, amelyek keretében a Kárpát-medencei magyar televíziós és rádiós körkép című programrészben Bartók Csaba, a hirek.sk felelős szerkesztője, Jakab Endre, a Székelyföldi Stúdió vezetője, Kozma Zoltán, a Pannon RTV programigazgatója, Kulin Zoltán, a TV21 Ungvár vezérigazgatója, Szilágyi Szabolcs, a Kolozsvári Rádió/Video Pontes Stúdió szerkesztője és Zver Ilona, a Szlovén RTV Magyar Műsorok Stúdiója vezérigazgató-helyettese az általuk képviselt médiumok tevékenységét mutatták be a találkozó résztvevőinek; A magyar nyelvű írott sajtó helyzete a Kárpát-medencében című programrészben pedig Darcsi Karolina, a Kárpátalja főszerkesztője, Király M. Jutka, a Népújság felelős szerkesztője, Micheli Tünde, az Új Magyar Képes Újság főszerkesztője, Molnár Judit, a Ma7 főszerkesztője, Rostás Szabolcs, a Krónika vezető szerkesztője, Szüszer Róbert, a Székelyhon főszerkesztője és Varjú Márta, lapunk főszerkesztője beszéltek az általuk képviselt médiumok múltjának és jelenének legmeghatározóbb momentumairól.

Az I. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozó csütörtöki programjának záróeseményeként ünnepélyes keretek között kihirdették a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága által a találkozó résztvevői számára meghirdetett pályázat eredményeit is. A jelentős pénzjutalommal járó díjakat Potápi Árpád János államtitkár, Grezsa István miniszteri biztos, Szilágyi Péter miniszteri biztos, valamint Szili Katalin miniszterelnöki megbízott adta át a három kategória – írott sajtó, rádió és televízió – legjobbjainak. A díjátadó ünnepségről lapunk hétvégi számában részletesen is beszámolunk.