Virágot helyezett el Orbán Viktor magyar kormányfő tegnap Nagy Imre sírjánál Budapesten, a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában. Orbánnal együtt emlékezett felesége, Lévai Anikó is. A kegyeletadásra az ’56-os vértanúk emléknapja és az 1956os Nagy Imre mártír miniszterelnök 1989. június 16-ai újratemetésének 30. évfordulója alkalmából került sor. Az ’56-os vértanúk emléknapján, vagyis június 16-án Nagy Imréről és mártírtársairól, a forradalmat követő megtorlás áldozatairól emlékezik meg az ország.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a kormány nevében koszorúzott Nagy Imre budapesti szobránál (Fotó: MTI)
Az 1956-os forradalom után törvénysértő perben halálra ítélt Nagy Imrét, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklós újságírót 1958. június 16-án végezték ki, majd 1961ben a Rákoskeresztúri új köztemetőben jeltelen sírba temették. A mártírokat, az 1958-ban kivégzett Szilágyi Józseffel, Nagy Imre titkárságvezetőjével és a börtönben 1957-ben elhunyt Losonczy Géza miniszterrel együtt 1989. június 16-án helyezték végső nyugalomra a 301-es parcellában. A bíróság 1989. július 6-án Nagy Imre és társai ítéletét hatályon kívül helyezte, az elítélteket posztumusz, bűncselekmény hiányában felmentette. A koncepciós perek áldozatainak rehabilitációja és az újratemetés a magyarországi rendszerváltó időszak szimbolikus és katartikus eseménye volt.
Nagy Imre és mártírtársai emlékének törvénybe iktatásáról törvény rendelkezik (1996 óta).
A forradalom bukása után tisztségéről lemondani nem hajlandó, az egyezkedést elutasító Nagy Imrét és vádlott-társait 1958. február 6-án a nyilvánosság teljes kizárásával állították bíróság elé. A vád a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése és vezetése, hazaárulás, a szocialista államrenddel szembeni fellépés, ellenséges politikai csoportosulás volt. Losonczy Géza a börtönben éhségsztrájkba kezdett és 1957. december 21-én, tisztázatlan körülmények között meghalt. A minden együttműködést megtagadó, nyílt tárgyalást követelő Szilágyi József ügyét elkülönítették, 1958. április 22-én halálra ítélték, két nappal később kivégezték.
A többi vádlott büntetőperét az illetékes bíróság, Vida Ferenc elnökletével június 9-e és 15-e között folytatta le. A zárt tárgyalás végén Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst halálra, Kopácsi Sándort, a Nemzetőrség főparancsnok-helyettesét életfogytiglani, Donáth Ferencet, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Ideiglenes Intéző Bizottságának tagját 12 év, Jánosi Ferenc lelkészt, Nagy Imre vejét 8 év, Tildy Zoltán volt államfőt, a Nagy Imre-kormány államminiszterét 6 év, Vásárhelyi Miklóst, a kabinet sajtófőnökét 5 év börtönre ítélték.
A halálos ítéletet június 16-án hajnalban a Gyűjtőfogház udvarán hajtották végre. Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós holttestét előbb a börtön udvarán, majd 1961-ben a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájának egyik jeltelen sírjába temették el, a nyilvántartásba hamis neveket jegyeztek be.
1989. január 28-án Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja kijelentette: nem ellenforradalom, hanem népfelkelés az, ami 1956-ban történt. Nyilatkozatával a rendszer legfontosabb tabuja dőlt le. (A rezsim ugyanis addig ellenforradalomként kezelte az 1956-ban történteket.).
Nagy Imre szoborkompozíciója a pesti Jászai Mari téren (Fotó: MTI)
Nagy Imre és mártírtársainak exhumálása 1989 áprilisában ért véget a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában. Június 8-án megállapodás született, hogy Németh Miklós miniszterelnök és Szűrös Mátyás, az országgyűlés elnöke részt vesz a gyászünnepségen, és kifejezi a kormány és a parlament tiszteletét az 1956-os forradalom áldozatai előtt.
1989. június 16-án a budapesti Műcsarnok lépcsőjén ravatalozták fel Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József koporsóját, valamint a tragédia minden mártírját és hősi halottját jelképező hatodik, üres koporsót. A gyászszertartáson csaknem 250 ezer ember búcsúzott a mártíroktól. Az ünnepélyes újratemetést a 301-es parcellában tartották.
Az esemény 30. évfordulója és a rendszerváltozás kezdete alkalmából az M5 tévécsatorna tegnap ünnepi műsort készített. A programban stúdióbeszélgetést szerveztek több ismert személyiség részvételével. Közben kapcsolták a Terror Háza Múzeum aznap megnyílt kiállításának és a budapesti Hősök terén este tartott Szabadságkoncert helyszínét is.
Az Orbán-kormány az 1989–90-es rendszerváltoztatás 30. évfordulóját emlékévvé nyilvánította, amelynek nyitánya a Szabadságkoncert volt, és amelynek programjai 2021. június 19-;ig tartanak.
Az M5 mellett a közmédia több csatornája is a rendszerváltozásra emlékezett. A Kossuth rádióban Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Szigethy Gábor irodalomtörténész elemezte a 1989-es nyár eseményeit. Később tematikus műsor következett, amelyben az egykori események résztvevői beszámoltak arról, hogy miként élték meg a pártállam összeomlását, és mit jelent nekik a demokratikus Magyarország. A Petőfi rádióban a legendás Beatrice zenekar frontembere, Nagy Feró a rendszerváltoztatás időszakából elevenített fel történeteket.
