Már érzékelhető a magyar családpolitika eredményessége, a teljes termékenységi arányszám 2011-től bekövetkezett javulása európai uniós összehasonlításban is szignifikáns mértékű – állapította meg a családtámogatások rendszeréről készített elemzésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ).
A számvevőszék az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta, az elmúlt hetven évben – változó formában és hangsúlyokkal – folyamatos volt a gyermekeket nevelő családok állami támogatása. Ez 1980-tól kapott különös jelentőséget, mivel azóta csökken Magyarország lakossága. A fejlett országokban általános tendencia a gyermekvállalás csökkenése, ezért a társadalmi fogyás megállítása komplex és következetes állami szerepvállalást igényel – írta az ÁSZ.
A magyar kormány elkötelezett a kedvezőtlen demográfiai folyamatok javításában: 2010-től folyamatosan bővülő, komplex családtámogatási rendszer segítségével ösztönzi a kívánt gyermekek megszületését, és könnyíti a családok gyermeknevelésének terheit. Az ország a szociális támogatásokra – ezen belül a családok támogatására – nemcsak az abszolút számokat tekintve, de a fejlettségéhez képest is különösen sokat fordít – olvasható az összegzésben.
Az ÁSZ kiemelte, hogy a magyar családpolitika egyik legfontosabb alkotóeleme a munkára épülő családi adókedvezmény. Emellett a pénzbeli és természetbeni juttatások is segítik a jövedelmi egyenlőtlenségek, a gyermeket nevelő családok szegénységi kockázatainak csökkentését.
A másik pillért a több elemből álló otthonteremtési támogatások rendszere jelenti, amelynek középpontjában a 2015-től bevezetett, a lakással még nem rendelkező családok lakásépítésének és lakásvásárlásának támogatását célzó családi otthonteremtési kedvezmény (csok) áll – írták.
A 2019-ben meghirdetett hétpontos családvédelmi akcióterv – miközben tovább erősíti a meglévő támogatási formákat – új elemeket is tartalmaz, például az édesanyák négy gyermek után mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetésének terhe alól, és tovább emelkedik a lakástámogatásra felvehető hitelek összege azáltal, hogy a második gyermektől nő az állam által átvállalt jelzáloghitel-tartozás mértéke – közölte az ÁSZ. Hozzátették, új intézkedésként bevezetik a kisgyermeket gondozó nagyszülők által igényelhető gyermekgondozási díjat, és bővül a bölcsődei hálózat is.
A komplex intézkedések eredményeként a családtámogatásra fordított költségvetési források, adó- és járulékkedvezmények aránya a GDP-ben folyamatosan emelkedett: a 2010-es 3,5 százalékról 2018-ban 4,8 százalékra nőtt. A családpolitikai támogatásokra szánt költségvetési források összege a 2010–2018 közötti időszakban megduplázódott, 960,2 milliárd forintról 1929,1 milliárd forintra nőtt – áll az elemzésben.
