A rendszerváltozás óta nyolcadik alkalommal tartottak tegnap Magyarország 3177 településén önkormányzati választásokat. A választók polgármesterjelöltekre, megyei önkormányzati és települési képviselő-testületi képviselőjelöltekre szavazhattak, a budapestiek pedig főpolgármestert is választhattak. A nemzetiségi választópolgárok a nemzetiségi önkormányzatok tagjait választották meg az önkormányzati voksolással egyidejűleg. A képviselők mandátuma öt évre szól. A választás egyfordulós, és az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja. Mivel nincs eredményességi küszöb, akár egyetlen szavazattal is polgármesterek vagy képviselők lehetnek a jelöltek.
Vasárnap reggel 6 és este 7 óra között 8 millió 25 ezer választó dönthetett arról az ország 10 278 szavazókörében, kik képviseljék érdekeiket a következő öt évben. A választáson nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a letelepedettek, bevándoroltak, menekültek, valamint az EU többi tagállamának magyarországi lakcímmel rendelkező, névjegyzékbe vett állampolgárai is szavazhattak.
A választáson négy főpolgármester-jelölt és 7363 polgármester-jelölt indult. A tízezernél kevesebb lakosú településeken – ahol egyéni listán választják a képviselőket és minden választópolgár annyi jelöltre szavazhat, ahány tagú a testület – 34 788-an indulnak jelöltként. A 169, tízezernél több lakosú településen vegyes választási rendszerben, egyéni választókerületben és kompenzációs listán juthatnak a jelöltek mandátumhoz.
Az újpetrei hagyományos Duna menti német népviseletbe öltözött Erdeiné Csütörtök Teodóra átveszi a szavazólapját a Baranya megyei település önkormányzati hivatalában kialakított szavazókörben (Fotó:MTI)
Az egyéni választókerületekben 5729-en indultak, a települési kompenzációs listákon – amelyekre a választók közvetlenül nem szavaznak, ezeket a mandátumokat a vesztes jelöltekre leadott töredékszavazatok alapján osztják szét – 549 listán 5147 jelölt indult. A 381 megyei közgyűlési mandátumért 1852-en indulnak 104 listán.
Az önkormányzati választásra 341 jelölőszervezetet vettek nyilvántartásba az országban, a nemzetiségi voksolásra 97-et. Jelölt hiányában nem lehetett polgármester-választást tartani a Zala megyei Lakhegyen és a Veszprém megyei Balatonszepezden. Jelölt hiányában nem lehetett vasárnap képviselő-testületi választást tartani a Baranya megyei Apátvarasdon, a Zala megyei Lakhegyen és a Győr-Moson-Sopron megyei Rábaszentandráson.
Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó szavaz az önkormányzati választáson a Zugligeti Általános Iskolában, a XII. kerületi 53-as számú szavazókörben (Fotó:MTI)
Az önkormányzati választással egyidejűleg a nemzetiségiek is megválasztják a települési, megyei és országos önkormányzatok tagjait. Vasárnap 2188 települési szintű választást tartottak a nemzetiségi választópolgárok, emellett 62 megyei és 13 országos választás is volt. A nemzetiségiként regisztrált választópolgárok ugyanabban a szavazókörben szavazhattak a települési, területi (megyei, fővárosi), illetve országos nemzetiségi önkormányzatokra, ahol a helyi önkormányzati képviselőkre és polgármesterekre. A nemzetiségi névjegyzékben 318 ezren szerepelnek, közülük 15 ezren indultak jelöltként. Az önkormányzati választáson 29 ezren kérték, hogy ne a lakóhelyükön, hanem átjelentkezéssel a tartózkodási helyükön szavazhassanak. Öt éve 18 ezren voltak az átjelentkezéssel szavazók.
A választók, attól függően, hogy a fővárosban, megyei jogú városban, 10 ezernél nagyobb vagy ennél kisebb lélekszámú településeken adták-e le voksukat, két vagy három szavazólapon szavazhattak. Két szavazólapot kaptak a megyei jogú városban élők: ők a polgármesterre és a közgyűlés tagjaira szavazhattak. Három szavazólapot kaptak azok a választók, akik nem megyei jogú városban, illetve községben élnek: ők a polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett szavazhattak a megyei közgyűlés listáira is.
A fővárosban élők három szavazólapot kaptak: ők a képviselő-testület és a polgármester mellett a főpolgármester személyére szavazhatnak. A fővárosban a megválasztott 23 polgármester automatikusan a Fővárosi Közgyűlés tagja lesz, további kilenc mandátumot a vesztes polgármesterjelöltekre leadott töredékszavazatok alapján osztanak szét a listák között.
Több mint 145 ezerrel kevesebben
Mintegy 145 ezerrel kevesebben szerepelnek az őszi önkormányzati választás névjegyzékében, mint öt évvel ezelőtt – derül ki a NVI adataiból.
A 2014. évi önkormányzati választásnál a szavazás napján 8 170 413-an szerepeltek a választói névjegyzéken, vasárnap pedig 8 millió 25 ezer 372-en voltak rajta, vagyis öt év alatt csaknem 145 ezerrel (1,78 százalékkal) csökkent a választójogosultak száma.
Két megye kivételével valamennyi megyében és a fővárosban csökkent a választójogosultak száma: a legnagyobb arányban, 4,69 százalékkal Békés megyében (301 ezer 87-ről 286 ezer 951-re), de 4 százaléknál nagyobb a csökkenés Tolna megyében (4,45 százalék), Nógrád megyében (4,2 százalék). Három százaléknál nagyobb a csökkenés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (3,95 százalék), Jász-Nagykun-Szolnok megyében (3,89 százalék), Baranya megyében (3,16 százalék), Zala megyében (3,13 százalék) és Heves megyében (3,04 százalék)
Karácsony Gergely közös ellenzéki főpolgármester-jelölt családjával szavaz az önkormányzati választáson a zuglói Örökzöld Óvodában kialakított szavazókörben (Fotó:MTI)
Arányaiban a legkevésbé Szabolcs-Szatmár-Bereg megye választóinak száma csökkent: mindössze 3876-tal (0,85 százalék) szerepelnek kevesebben a névjegyzéken, mint öt éve (akkor 456 ezer 957, most 453 ezer 081 választásra jogosult szerepel a névjegyzékben).
Két százalék fölötti a csökkenés Csongrád megyében (2,88 százalék), Veszprém megyében (2,9 százalék), Somogy megyében (2,7 százalék), Budapesten (2,45 százalék), Bács-Kiskun megyében (2,6 százalék) és Vas megyében (2,09 százalék). Egy százalék fölötti a csökkenés Komárom-Esztergom megyében (1,67 százalék), Hajdú-Bihar megyében (1,66 százalék) és Fejér megyében (1,24 százalék).
Két megyében – Győr-Moson-Sopron és Pest – viszont nőtt a választójogosultak száma. A legnagyobb, 3,8 százalékos növekedést Pest megye produkálta: itt öt év alatt 37 885-tel nőtt a névjegyzéken szereplők száma 997 ezer 614-ről 1 millió 35 ezer 499-re. Győr-Moson-Sopron megyében egy százalék alatti – 0,54 százalék – a választójogosultak számának növekedése, itt 368 ezer 652-ről 370 ezer 644-re nőtt a választópolgárok száma.
Zengő Zoltánné átveszi a szavazólapot a kunágotai általános iskolában kialakított szavazókörben. A településen – ahol 49 egyéni listás jelölt indul – szavaznak az ország legnagyobb, 420x635 milliméteres szavazólapjával (Fotó:MTI)
A fővárosban 1 millió 367 ezer 945 választásra jogosult él, az összes választó valamivel több mint 17 százaléka, a legkisebb megyei választókerület Nógrád, ahol az összes jogosult valamivel kevesebb mint két százaléka (158 ezer 879 ember) él.
A választás kitűzésekor, július 26-án 8 millió 48 ezer 619-en szerepeltek a névjegyzéken.
Harminc nemzetközi megfigyelő
Öt nagykövetség és egy szervezet összesen harminc nemzetközi megfigyelője regisztrált az önkormányzati és nemzetségi választásra – derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vasárnapi adataiból. Öt éve 26 nemzetközi megfigyelő követte az önkormányzati és nemzetiségi választást.
Az NVI internetes tájékoztató oldala, a www.valasztas.hu szerint harminc nemzetközi megfigyelőt akkreditáltak a választásra: a nagykövetségek közül az Egyesült Államoké delegált húsz megfigyelőt. Mellettük a francia négy, a holland három, a spanyol és svéd egy-egy megfigyelőt akkreditált. A National Democratic Institute szintén egy megfigyelőt akkreditált az önkormányzati választásra.
Urnazárás az önkormányzati választáson a XII. kerületi Zugligeti Általános Iskolában kialakított 53-as szavazókörben (Fotó:MTI)
A választási eljárásról szóló törvény lehetőséget biztosít arra, hogy más állam vagy nemzetközi szervezet képviselője a választások megfigyelése érdekében figyelemmel kísérje a választási szervek munkáját, a választási eljárás teljes menetét. A nemzetközi megfigyelő például betekinthet a választási bizottságok irataiba, kérdést tehet fel a választási szervek tagjainak, és felhívhatja figyelmüket az általa tapasztalt rendellenességekre. Nem zavarhatja és nem befolyásolhatja azonban a választási eljárást, a választási szervek munkáját, és köteles tevékenységét pártatlanul végezni.
A nemzetközi megfigyelőknek nyilvántartásba kell vetetniük magukat a Nemzeti Választási Irodánál, amely a nemzetközi megfigyelők nevét, valamint a megbízó állam vagy nemzetközi szervezet nevét a www.valasztas.hu oldalon közzé is teszi.
Öt évvel ezelőtt kilenc nagykövetség és három szervezet összesen huszonhat nemzetközi megfigyelője követte a választást.
