Először fordul elő, hogy egy európai uniós és NATO-tagország vezetője és egy globális nagyhatalom elnöke elkötelezte magát a keresztény értékek, a keresztény kisebbség, a kereszténység bölcsőjében üldözött keresztények megsegítése érdekében. Ilyen súlyú támogatást a közel-keleti és az üldözött kereszténység még soha nem kapott.
Két ország, egy cél. Együtt az üldözött keresztényekért – írta a közösségi oldalra feltöltött fényképe alá Orbán Viktor miniszterelnök. A magyar–orosz találkozó központi témái között szerepelt a keresztény közösségek védelme, a közel-keleti biztonság megteremtésében játszott orosz szerepvállalás és Magyarország aktivitása az üldözött keresztények megsegítésében, templomaik, iskoláik újjáépítésében.
BRÜSSZEL NEM HAJLANDÓ RÉSZT VENNI
Történelmi jelentőségű megállapodáshoz vezetett Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója szerint a szerdai találkozó. Először fordul elő, hogy egy európai uniós és NATO-tagállam vezetője, Orbán Viktor és egy globális nagyhatalmi ország elnöke, Vlagyimir Putyin elkötelezte magát a keresztény értékek, a keresztény kisebbség, a kereszténység bölcsőjében üldözött keresztények megsegítése érdekében – mondta a Kossuth rádió Ütköző című műsorában.
Hozzátette, ez az elköteleződés mindenképp változást eredményez, hiszen ilyen visszhangot, ilyen súlyú támogatást a közel-keleti és az üldözött kereszténység még soha nem kapott.
Magyarország elsőként lépett fel az üldözött keresztények védelme érdekében – hangsúlyozta Speidl Bianka, és hozzátette, az anyagi segítségnyújtáson túl lobbitevékenységet is folytatott. Ebben a tevékenységben nyújt most segítséget Oroszország.
Magyarország nemcsak elsőként kötelezte el magát, hanem összekapcsolta Washingtont és Moszkvát ebben a kérdésben, hiszen Orbán Viktor Donald Trump amerikai elnökkel folytatott megbeszélésén napirendi pont volt a közel-keleti keresztények megsegítése. Most pedig a moszkvai vezetéssel sikerült egy stratégiai tervet kidolgozni. Speidl Bianka szerint egyelőre csak Brüsszel nem hajlandó részt venni a támogatásban.
Szabó Dávid külpolitikai elemző szerint a szerdai orosz–magyar találkozónak a legnagyobb súlyú bejelentése az üldözött keresztények érdekében megkötött megállapodás volt. Az elemző izgalmasnak találja, hogy Budapest lehet a híd a sok ügyben egymással nehezen kommunikáló nagyhatalmak, Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok között.
A CÉL AZ UNIÓS HOZZÁÁLLÁS MEGVÁLTOZTATÁSA
A külpolitikai elemző szerint Brüsszel, illetve egyes uniós tagországok gyakorlatilag kórosan ragaszkodnak ahhoz, hogy a közel-keleti keresztények védelme szókapcsolatok ne szerepelhessenek uniós dokumentumokban, vagy ha mégis, akkor se felekezeti kontextusban, hanem különböző kisebbségekkel együtt. Hozzátette, Magyarország célul tűzte ki ennek az attitűdnek a megváltoztatását. Ebben nagy segítséget jelenthet, ha sikerül az Amerikai Egyesült Államokkal és Oroszországgal egyetértésre jutnia a kérdésben.
Speidl Bianka szerint az Unió térségbeli politikájával komoly gondok vannak, hiszen azt tapasztaljuk, hogy az Európai Unió nem képvisel egységes álláspontot az üldözött keresztények megsegítésével kapcsolatban. Hozzátette, nem dolgozott ki közös alapelveket és stratégiákat, amelyek nagyhatalmi pozícióba emelhetnék az Európai Uniót a kereszténység támogatása terén. Felhívta a figyelmet arra, hogy egyes országok saját gazdasági érdekeik terén cselekszenek.
ÚJ OROSZ–MAGYAR KAPCSOLÓDÁSI PONTOK
A találkozónak status quo jellege volt, hiszen rendszeresek a legmagasabb szintű érintkezések Magyarország és Oroszország között.
A magyar kormány által szervezett találkozó az üldözött közel-keleti keresztény egyházak vezetőivel október 30-án Budapesten, melyen Orbán Viktor és Szijjártó Péter mellett orosz részről Vlagyimir Putyin elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter is részt vett (Fotó: MTI)
Oroszország meghatározó jelentőségű állam, mellyel Magyarország konstruktív viszonyt próbál kialakítani. A külpolitikai elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy pár évtizeddel ezelőtt a magyar–orosz külpolitikai kapcsolat csak az energetikai kérdés körül forgott. Ahogy haladunk előre az időben, újabb témák kerültek terítékre a megállapodások során. Ma már messze nemcsak a gázszállításról és a paksi atomerőműről tárgyalnak, hanem a keresztények megsegítéséről, a kulturális, humanitárius és az együttműködésről a sport területén, illetve arról a meghatározó szerepről, amelyet Oroszország különböző globális kérdésnek a megoldásában vagy legalábbis stabilizálásában játszhat.
AGGOLALOMRA OKOT ADÓ FEJLEMÉNYEK
Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor találkozójának alkalmából magyar kezdeményezésre egy nappal korábban Budapestre hívták az üldözött közel-keleti keresztény közösségek vezetőit, akikkel mindkét vezető találkozott. A megbeszélés után Budapest és Moszkva megállapodott, közösen nyújt segítséget számukra.
A keresztény közösségek vezetői hangsúlyozták a megbeszélésen, aggódnak az újabb fejlemények miatt, hiszen Libanonban a kormányfő lemondásra kényszerült a népi elégedetlenségi mozgalom következtében. A síita szervezetek a tüntetők ellen drasztikusan léptek fel. Irak fővárosában több százezres tüntetések zajlanak, ahol nemcsak iraki fegyveres erők, hanem az iráni milicisták is célba vették a tüntetőket. Speidl Bianka szerint Iránnak a térségbeli szerepe komoly aggodalomra ad okot, hiszen mind Libanon, mind Irak áldozatául esett az Irán-ellenes szankcióknak – mondta Speidl Bianka.
Nyitókép: A magyar kormány által szervezett találkozó az üldözött közel-keleti keresztény egyházak vezetőivel október 30-án Budapesten, melyen Orbán Viktor és Szijjártó Péter mellett orosz részről Vla
