Megtartotta tegnap Budapesten a Magyar Diaszpóra Tanács IX. plenáris ülését. Az idén a világ 32 országából csaknem száz szervezet képviselője volt jelen a Várkert Bazárban lezajlott rendezvényen. A résztvevőket Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes köszöntötte, és beszédében kiemelte, hogy 2010 óta a diaszpóra magyarsága azonos súllyal jelenik meg a Kárpát-medence magyarsága mellett. Az ülést követő sajtótájékoztatón a miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy a diaszpóra magyarsága számára új ösztöndíj-program indul a Stipendium Hungaricum program kiterjesztésével.
Semjén Zsolt, Orbán Viktor és Potápi Árpád János (Fotó: MTI)
Orbán Viktor kormányfő beszédében ismertette a magyar kormány fő politikai céljait, részletes tájékoztatót adott a magyar kormány politikai céljairól és eddig elért eredményeiről gazdasági, kulturális téren és egyéb viszonylatokban.
Semjén Zsolt beszédében emlékeztetett arra, hogy a szocializmus időszakában még ellenségként tekintettek az emigrációban élő magyarokra, 1990 és 2010 között pedig mostohagyerek volt a diaszpóra magyarsága. Nem foglalkoztak a diaszpórát érintő kérdésekkel, e közösség súlya nem jelent meg kellőképpen a többi magyar nemzetrész mellett.
2010 óta a diaszpóra magyarsága azonos súlyú és azonos méltóságú nemzetrész a Kárpát-medence magyar nemzetrészei mellett – fogalmazott Semjén Zsolt. Kitért arra, nemcsak a Magyar Állandó Értekezleten vesznek részt a diaszpóra képviselői, hanem speciálisan az ő igényeiknek megfelelően létrehozták a Magyar Diaszpóra Tanácsot, és számtalan programot indítottak el.
Semjén Zsolt értékelése szerint nagyon nagy munkát végeztek el, hiszen 1990 előtt a diaszpóra magyar szervezetei még emigrációs magyar szervezetek voltak, azok minden értékével és minden fájdalmával. 1990 után az emigráció véget ért, hiszen nemcsak mindenki hazajöhet, hanem 2010 óta mindenkit szeretettel is látnak Magyarországnak – mondta. Hozzátette: sikerült az emigráció szervezeteiből olyan magyar tömörüléseket létrehozni a diaszpórában, ami minden magyar otthona.
Semjén Zsolt beszámolt arról is, hogy mostanra 1,1 millió azon új honosított magyar állampolgárok száma, akik megkapták vagy visszakapták az állampolgárságot.
A diaszpóra magyarsága nemcsak a parlamenti választásokon, hanem az európai parlamenti választásokon is részt vehet. Mindazon magyarok, akiknek nincs európai uniós lakcímük, voksolhattak az EP-választáson, és ezzel is megtestesülhetett a nemzet egysége a magyar delegációban – közölte.
Semjén Zsolt köszönetet mondott a diaszpóra magyarságának azért, hogy mindig kiállt Magyarország és a magyarság mellett, akkor is, amikor ez nem volt könnyű.
MEG KELL OLDANI A NÉPESSÉGFOGYÁST
„Magyarországnak továbbra is bevándorlásellenes politikára van szüksége, magyart csak magyarral lehet pótolni” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a plenáris ülésen.
A kormányfő úgy fogalmazott: egy fogyatkozó népességű ország nem ringathatja magát abba az illúzióba, hogy meg tudja oldani a népességfogyást saját erőfeszítés nélkül.
Magyarország sokat tesz azért is – mondta –, hogy a családok erősek legyenek, mert erős családok nélkül nincs erős Magyarország. Meg kell állítani a népességfogyást, 2,1 százalékos gyermekvállalási arányra lenne szükség, de ez csak hosszú távú családpolitikával érhető el, amellyel talán tíz év távlatában már lesznek érzékelhető eredmények – vélelmezte. Hozzátette, reményei szerint jövőre lesz egy második családvédelmi akcióterv is, Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkár ezen dolgozik.
Közölte: a kormány folytatni fogja a migrációval kapcsolatos küzdelmet, mert ez a világjelenség itt marad, Afrika éppen csak mozgolódik.
A kormányfő közölte, a bevándorláspártiak azzal vádolják a magyarokat, hogy kőből van a szívük, ki kell azonban mondani: Magyarország jó ország, a magyarok igenis jó emberek, hajlandók is tenni a jóért, de a segítséget kell odavinni, és nem a bajt idehozni.
Ezzel kapcsolatban több olyan támogatásról is beszámolt, amelyet Magyarország nyújtott migráció sújtotta területeken, például Irakban, Szíriában, Jordániában, Libanonban, Nigériában és Etiópiában.
STABIL LÁBAKON A GAZDASÁG
A magyar belpolitikára rátérve Orbán Viktor kifejtette: az önkormányzati választást úgy értékeli, hogy noha a kormánypártok szenvedtek el érzékeny veszteségeket, de felhatalmazást kaptak a kormányzás folytatására, programjuk középpontjában pedig az erős Magyarország áll.
Kijelentette: egy ország erejének alapját a pénzügyi stabilitás adja, márpedig a magyar gazdaság pénzügyileg stabil lábakon áll, csökken az államadósság, a növekedés pedig 4-5 százalék körüli, bár utóbbi adatot csalókának nevezte, jelezve ugyanis, hogy a magyar gazdaság az export miatt érzékenyen reagál a környező világra, ezért a nemzetközi „lehűlésre” gazdaságvédelmi akciótervvel kell reagálni. A kormány célja, hogy a magyar gazdaság mindig meghaladja 2 százalékkal az átlagos uniós bővülést.
SÜRGETŐ CÉL A CIGÁNYSÁG INTEGRÁLÁSA
A kormányzati ciklus egyik legfontosabb vállalásának a szegénység felszámolását és a cigányság integrálását nevezte Orbán Viktor. Ezzel kapcsolatban ismertette egy egyenlőtlenségkutatás eredményét, amely szerint Magyarországon az elmúlt évtizedek legalacsonyabb szintjére csökkent a súlyos anyagi nélkülözésben élők száma. Ezt összefüggésbe hozták azzal, hogy tavaly több magyar jött haza, mint amennyi elment.
A kormányfő közölte: a kabinet a 30 legszegényebb falura külön fejlesztési programot hirdetett, és a 300 legszegényebb, gettószerű létformájú faluban is egy jelentős korszerűsítési programot indítottak.
KULTÚRPOLITIKAI FEJLESZTÉSEK
Hangsúlyozta: az erős Magyarországhoz elengedhetetlen a magyar nemzeti kultúra is, amelynek fenntartása állami kötelesség.
Az ülés résztvevői a himnuszt éneklik (Fotó: MTI)
Kultúrpolitikai fejlesztésnek nevezte a Kossuth Lajos tér visszaépítését, a budai Vár rekonstrukcióját, valamint a Liget-programot, amelyről úgy nyilatkozott, „adjunk hálát a Jóistennek, hogy a háromnegyedén túl vagyunk”, és a fővárosi erőviszony-változás csak a program egynegyedét-egyharmadát érintheti, bár azt súlyosan.
Budapestről szólva úgy fogalmazott a kormányfő, Budapest az itt lakóké, de valójában minden magyaré is, és reméli, hogy a nemzet fővárosa nem veszíti el minőségét a következő években sem.
FELELŐS SZOMSZÉDSÁGPOLITIKA
A kormányfő kiemelte: Magyarországnak van elegendő ereje ahhoz, hogy ne csak mondja, hanem tegyen is azért, hogy a magyarok szülőföldjükön maradhassanak. Ezért hirdették meg a felelős szomszédságpolitikát, Magyarország ugyanis abban érdekelt, hogy vele azonos ütemben fejlődjenek szomszédjai, és ennek érdekében közös gazdaságfejlesztési programokat is folytatnak több környező állammal – mondta.
Ukrajnáról szólva közölte: többszöri kísérlet ellenére sem sikerült találkoznia Volodimir Zelenszkij új ukrán elnökkel, de reméli, hogy a korábbi magyarellenes ukrán kormányzat után az új elnök vezette politikai elit elfogadja Magyarország „kinyújtott kezét”.
A diaszpórában élő magyarokról a miniszterelnök kifejtette: számuk 2,5 millióra tehető, többségük az Egyesült Államokban és Kanadában él. A magyar kormány pedig számos programmal segíti, hogy a diaszpóraközösséget bekösse a magyar nemzet vérkeringésébe – mondta, célul tűzve ki például egy magyar emigrációs és diaszpóraközpont létrehozását.
ÚJ ÖSZTÖNDÍJPROGRAM
Új ösztöndíj-program indul a Stipendium Hungaricum program kiterjesztésével, amelynek célja, hogy a diaszpóra magyarságának többedik generációja itthoni egyetemeken folytasson tanulmányokat – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács IX. plenáris ülésén tartott sajtótájékoztatón.
Semjén Zsolt az MTI kérdésére elmondta: a vonatkozó javaslat hamarosan a kormány elé kerül, és annak anyagi vonzatát teljeskörűen biztosítani fogják.
A miniszterelnök-helyettes beszámolt arról is: folyamatban van az emigrációs és diaszpóraközpont kialakítása, ahol többek között a Mikes-program keretében hazahozott értékeket, levéltári anyagokat gyűjtik össze és mutatják be az érdeklődőknek. Eddig csaknem négyszáz ládányi könyvtári és levéltári anyag érkezett Magyarországra – jelezte.
Semjén Zsolt beszélt arról is, hogy a világ minden részén van diaszpóra, akiket megillet a magyar állampolgárság, ugyanakkor vannak helyek, ahol az adott magyar nemzetrész veszélybe kerül az adott ország összeomlása miatt. Példaként említette Venezuelát, és azt mondta: Magyarország kiáll minden diaszpóraközössége mellett.
„Van egy ország, ahová, ha baj van, mindig hazajöhetnek, ez Magyarország” – fogalmazott.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy radikális szemléletváltás következett be a nemzetpolitikában és a diaszpóra magyarságát illetően.
Hangsúlyozta: a diaszpóra magyar szervezeteire és a magyar közösségekre mint becsületes magyar emberekre gondolnak, akik hazájuktól sokszor több ezer kilométer távolságban képviselik a magyar nemzetet. Egy 2,5 milliós nemzetrészről van szó, s számuk nagyjából megegyezik a Kárpát-medence külhoni magyarságának számával.
