A gyanús elnökválasztási eredmény miatt a hét végén is tiltakoztak Fehéroroszországban, amelynek államfője, Alekszandr Lukasenko állítólag Vlagyimir Putyin orosz hivatali kollégájától kért segítséget. Azt állítja, hogy agresszió kezdődött hazája ellen. A fehérorosz válságról Varsóban tárgyalt az amerikai külügyminiszter, előzőleg az EU-tagok diplomáciai vezetői Minszk elleni szankciók előkészítésében állapodtak meg.
Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök a hét végén kétszer is tárgyalt telefonon orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal. Döntését azzal indokolta, hogy az egy hete tartó tüntetéshullám már nem csak Fehéroroszország számára jelent fenyegetést. Szerinte az országban a 2004-es ukrajnai „narancsos forradalomhoz” hasonló események zajlanak.
A két elnök úgy ítélte meg, hogy hamarosan megoldást találnak minden problémára. A megbeszélésükről kiadott közleményében a Kreml megjegyzi: nem szabad, hogy a problémákat (mármint a tüntetéseket) kihasználva destruktív erők kárt tegyenek a kölcsönösen előnyös kétoldalú együttműködésben. Lukasenko pedig közölte: Moszkva szükség esetén szavatolja Fehéroroszország biztonságát, és közös választ adnak a külső fenyegetésekre. Elemzők ezt úgy értékelik, hogy Putyinhoz fordult segítségért.
A Putyinnal folytatott megbeszélése előtt a fehérorosz elnök nyugalomra és a tiltakozó akciók beszüntetésére intette az ellene tüntetőket. A biztonsági erők tagjait ugyanakkor felszólította, hogy tanúsítsanak önmérsékletet a tüntetőkkel szembeni fellépésük során.
Honfitársainak meg azt üzente, hogy maradjanak otthon, mert „agresszió kezdődött az ország ellen”. Megismételte: a tüntetéseket külföldről szervezik, és a tiltakozó akciókhoz bűnözőket használnak fel.
Kormánya elnézést kért az erő alkalmazásáért, és mintegy 2000 embert elengedett az őrizetből. Többeken horzsolás látszott, mások verésre és szánalmas fogvatartási körülményekre panaszkodtak. A hatalom tagadja, hogy bántalmazták volna az őrizeteseket.
MEGVERTÉK AZ ÚJSÁGÍRÓKAT
Fehéroroszországban egy hete naponta tüntetnek az augusztus 9-ei elnökválasztás eredménye ellen. A tömeg szerint Lukasenko csalással nyert. Ez a véleménye fő választási ellenfelének, a második helyezett Szvetlana Tihanovszkajának is, aki saját magát nyilvánította elnöknek.
A hölgy a múlt héten a szomszédos Litvániába ment, de lehet, hogy a hatóságok kitoloncolták. A tüntetők is követelik az új választást és Lukasenko távozását. Mások megelégednének a szavazatok újraszámolásával.
A hétvégén is több településen vonultak utcára. A fővárosban, Minszkben ezrek tiltakoztak a rezsim ellen. Igor Lescsenya, az ország szlovákiai nagykövete – a fehérorosz diplomaták közül elsőként – szolidaritást vállalt a demonstrálókkal. Szerinte a tömeg elleni hatósági fellépés a sztálini időket idézi.
Példátlan eset történt tegnap Minszkben is: többen Lukasenko mellett tüntetettek. A tömeggyűlésen megjelent az elnök is, aki elutasította a választás megismétlésére vonatkozó „NATO-követeléseket”.
A biztonsági erők korábban sok helyen szétverték a demonstrációkat. Néhol fegyverrel a tömegbe lőttek. Másutt gumibottal, vízágyúval, gumilövedékkel oszlatták az embereket.
A zavargásokról tudósító (külföldi) újságírókat sem kímélték, legalább hetvenet le is tartóztattak, többet megvertek a fogvatartásuk idején. Az előállított fehéroroszokkal sem bántak kesztyűs kézzel, sokukat gumibottal ütötték.
VIRÁGOT OSZTOGATNAK
Különösen kegyetlenül bántak a tiltakozókkal Minszkben, ahol nemcsak a rohamrendőröket vetették be ellenük, hanem a titkosszolgálat és a hadsereg különleges egységeit is.
A rendőri erőszak ellenére egyre átütőbbek a tüntetések, amelyekben már két tiltakozó meghalt. A hatóságok mintegy 7000 személyt állítottak elő, de egy részüket elengedték.
A tiltakozók nem hátrálnak. Több állami vállalatban már napok óta sztrájkolnak is. Lukasenko a hétvégén kirúgással fenyegette meg a tüntetni merészelő állami alkalmazottakat.
Szembetűnő változás, hogy domináns szereplőként megjelentek fehér ruhás nők az utcákon. A fővárosban több száz fős csoportokban vonulnak virágokkal, amelyeket a biztonsági erők tagjainak osztogatnak.
Egyre több olyan videó jelenik meg, amelyeken rendőrök vagy a különleges alakulatoknál szolgálók jelentik be kilépésüket a testületből, esetleg csatlakozásukat a tüntetőkhöz.
TIHANOVSZKAJA TÁRGYALNA
Tihanovszkaja újabb tiltakozásokat szorgalmazott a hétvégén, s a szavazatok újraszámolását követelte. Támogatóit arra biztatta, hogy követeljenek hivatalos vizsgálatot azokról az állításokról, amelyek szerint Lukasenko elcsalta a választást.
„A nemzetközi közösséghez, az európai országokhoz fordulok azzal a kéréssel, hogy segítsenek megszervezni a tárgyalásokat a fehérorosz hatóságokkal” – mondta. A párbeszéd feltételének nevezte az előállított tüntetők szabadlábra helyezését, az erőszakszervezetek munkatársainak eltávolítását az utcáról és azok felelősségre vonását, akik parancsot adtak az emberek bántalmazására és lőfegyverek alkalmazására. Közölte: a hatalomátadás biztosítására egyeztető tanács létrehozását kezdeményezi.
Lukasenko azonnal elutasította a külföldi közvetítés ötletét.
ISMÉTLÉST KÖVETELNEK A BALTIAK
Észtország, Litvánia és Lettország a fehérorosz elnökválasztás megismétlését követeli, nemzetközi megfigyelők jelenlétében. Saulius Skvernelis litván, Jüri Ratas észt és Arturs Krišjānis Kariņš lett miniszterelnök közös közleményben önmérsékletre szólította fel a fehérorosz hatóságokat, s követelte a letartóztatott tüntetők szabadon bocsátását.
Lengyelország új voksolást sürget. A fehérorosz válságról a hét végén Varsóban tárgyalt Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, akik szerint a választás nem volt sem szabad, sem tisztességes. Morawiecki szóvivője a találkozó után közölte: Washington érdekelt a fehérorosz helyzet megoldásában, hiszen geopolitikai kérdésről van szó, amely kihat az Egyesült Államokra is.
Előzőleg António Guterres ENSZ-főtitkár önmérsékletre és nyugalomra intett mindenkit Fehéroroszországban. Az ottani lakosságot pedig felszólította, hogy párbeszéd útján kezelje a választási sérelmeit. Marija Pejčinović Burić, az Európa Tanács főtitkára ugyanakkor arra szólította fel a fehérorosz hatóságokat, hogy biztosítsák a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságát, tartózkodjanak a békés tüntetők fogva tartásától, valamint a tiltakozók bármiféle bántalmazásától.
AZ UNIÓ ELUTASÍTJA AZ EREDMÉNYT
A tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépés miatt az EU új büntetőintézkedések bevezetését fontolgatja Fehéroroszország ellen, amelyet Oroszország stratégiai ütközőövezetnek tekint maga, illetve a NATO között. Az EU-tagok külügyminiszterei a hét végén (videokonferencián) megállapodtak, hogy szankciókat készítenek elő a fehérorosz választásokat követő tiltakozásokon résztvevők elleni erőszak elkövetői és az eredmények meghamisításáért felelősök ellen. A korlátozó intézkedéseket a társállamok képviselőinek személyes jelenléttel tartott külügyi tanácsülésen, egyhangúlag kell jóváhagyniuk.
Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a miniszterek rendkívüli megbeszélése után azt üzente, hogy az Unió nem fogadja el a választás eredményét.
