Kapcsolódva a Színházi Olimpia programsorozatához, a Hagyományok Háza – Magyar Állami Népi Együttes TÁNCszínTÉR fesztiválján április 20-23. között négy neves európai együttes lép fel. A közönségvonzó előadásokról Mihályi Gábor együttesvezetőt kérdeztük.
„Egy világraszóló eseménysorozatban találtuk meg a helyünket, bízva abban, hogy a színházszerető közönség is méltányolja elképzelésünket. Különösen örvendetes, hogy a 10. Színházi Olimpiának hazánk ad otthont. A grandiózus programkavalkád – Budapesten és a vidéki színházakban – több száz rendezvénynek nyújt teret, s a világ minden tájáról érkeznek társulatok. A tánc, mint kísérőprogram is – egy sikeres pályázat nyomán – szerepet kapott az olimpiai játékokban, így április 20-tól négy napon keresztül négy európai társulat mutatkozhat be a Corvin téri székházunkban.
A műfajok széles palettáján a táncot talán a legkönnyebb megérteni: hiszen egy közös nyelv. A TÁNCszínTÉR elnevezés pedig a színházi tér és a tánctér sajátos ötvözetét rejti, az én olvasatomban pedig egy korszerű táncszínházi adaptációt jelent.
A programsorozatot a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház előadása nyitja. A felvidéki hívatásos együttes előadásának címe Hontalanítás, s a magyar történelem egy tragikus korszakának, a felvidéki kitelepítésnek, a magyarság kollektív bűnösnek való megbélyegzésének állít mementót. E kataklizmának most volt az évfordulója, s egy soha be nem gyógyuló sebet ejtő, végzetes eseményre emlékeztünk.
Másnap egy spanyol flamenco társulat, a Compañía Flamenca de Sevilla lép színpadra a Flamenco színei című összeállításával. Az előadást a temperamentum, a lendületes zene, az ének, a ritmus, a férfias attitűd, a női keménység és líraiság jellemzi. Igazi különlegességben lehet részünk, hiszen az andalúziai eredetű tánc reneszánszát éli napjainkban, és Magyarországon is nagyon népszerű.
Szombaton a Magyar Állami Népi Együttes talán legemblematikusabb produkciója, a Naplegenda kerül színre. Két évtizede mutattuk be, de úgy érzem frissességéből egy szemernyit sem vesztett. Nikola Parov zenéje a magyar és a balkáni zene sajátos ötvözete, amiben erős keleti gyökerek is szerepet kapnak. Ehhez társul egy, a tradíciókon nyugvó, a naphoz való mágikus viszonyunkról regélő kortárs koreográfia.
A fesztivált két kiváló török együttes a Karagöz Folk Dance és a Török Tilla Folk Experience Törökország hét vidéke című előadása zárja. A bemutató a török zene- és néptánckultúra méltó összefoglalója: különleges ritmusok, férfierő, s a sortáncok változékonysága jellemzi.
A négy előadás koreográfiája sajátos és egyéni, de mégis egy egységes európai kultúra reprezentánsa. Különlegesnek tartom, hogy ez az egységes világ a nemzeti sajátosságokon keresztül jelenik meg. Nem tradicionális előadásokat válogattunk, inkább azt kívántuk bemutatni, hogy az alkotók hogyan gondolkodnak a hagyományokról, hogyan szólítják meg a ma közönségét.”
